A fenntartható üzleti modell meghatározása és jellemzői

A fenntartható üzleti modell olyan stratégiai megközelítés, ahol a vállalatok pénzügyi célkitűzéseik és a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) dimenziókra gyakorolt pozitív hatásuk közötti egyensúlyra törekszenek. A hagyományos üzleti modellekkel ellentétben, amelyek kizárólag a profitot helyezhetik előtérbe, a hatékony és fenntartható üzleti modell szélesebb körű megfontolásokat tartalmaz annak biztosítására, hogy a vállalat felelősségteljesen járuljon hozzá az emberi jogokhoz és a környezetvédelemhez.

Ez a modell a pénzügyi megtérülés maximalizálásán túlmutatva gazdasági, társadalmi és környezeti értéket kíván teremteni.

A fenntarthatósági stratégia legfontosabb elemei

A fenntarthatósági stratégia több olyan alapvető elemet foglal magában, amelyek a vállalkozás tevékenységét a felelősségteljesebb és fenntarthatóbb gyakorlatok felé irányítják.

Az alábbiakban 10+1 pontban szemlézzük a kulcsfontosságú elemeit.

1) A felső vezetés elkötelezettsége

A szervezet vezetőségének részvétele és elkötelezettsége alapvető fontosságú a fenntarthatósági stratégia sikeréhez.

2) Hatáselemzés

A szervezet működésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásainak átfogó elemzése elengedhetetlen a fejlesztési területek azonosítása érdekében.

3) Egyértelmű fenntarthatósági célkitűzések

Konkrét, mérhető, elérhető, releváns és határidőhöz kötött (SMART) fenntarthatósági célokat és célkitűzéseket. Ennek vezérelve lehet például a SDG valamely pontja (Sustainable Development Goals, azaz az EU 2015-ben meghatározott 17 fenntarthatósági fejlődési céljainak egyike, másika).

4) Szabványok

A fenntarthatósági kérdésekkel foglalkozó szabványok és eljárások kidolgozása, valamint ezek kommunikációjának és végrehajtásának biztosítása az egész szervezeten belül szintén fontos lépése a stratégiaalkotásnak.

5) Az érdekeltek (stakeholderek) bevonása

A fenntarthatósági stratégia támogatásának elnyerése és a releváns visszajelzések megszerzése érdekében elengedhetetlen az érdekelt felek azonosítása és bevonása. Azaz a kulcsfontosságú csoportok, mint például az alkalmazottak, ügyfelek, beszállítók, helyi közösségek és részvényesek, szisztematikus bevonását és együttműködésüket.

6) Kockázatok és lehetőségek értékelése

A fenntarthatósági stratégia kidolgozásának és végrehajtásának egyik kulcsfontosságú eleme a környezeti, társadalmi és gazdasági kockázatok és lehetőségek alapos értékelése, amelynek egyik alappillére az érintettek (stakeholderek) bevonása. Ez az értékelés segíti a szervezeteket abban, hogy felismerjék és kezeljék a fenntarthatósági szempontból releváns kihívásokat és lehetőségeket, amelyek hatással lehetnek működésükre és hosszú távú versenyképességükre.

7) Jelentés és átláthatóság

A fenntarthatósággal kapcsolatos előrehaladás és kihívások átlátható kommunikálása rendszeres jelentéseken keresztül.

8) Fenntartható innováció

A környezeti hatást csökkentő, fenntarthatóbb termékek és folyamatok kutatásának és fejlesztésének ösztönzése.

9) Jogi és szabályozási megfelelés

Fontos szempont az iparági, nemzeti és EU-s fenntarthatósági törvények és szabályozások alapos ismerete és a folyamatok ezen szabályozókra való felépítése.

10) Oktatás és képzés

Fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos képzések szervezése mind a vezetői körnek, mind a munkavállalóknak, mind pedig a stratégiai partnereknek szintén kardinális kérdés. Amíg a legfontosabb érintettek (stakeholderek) számára nem egyértelműek a stratégiai célkitűzéseink, nincs megfelelő megértés, addig nem tudunk hatékonyan átállni a fenntartható működésre.

+1) Civil együttműködések

A civil szervezetekkel való együttműködés kritikus a vállalati fenntarthatóság szempontjából, mert ezek a szervezetek mélyreható szakértelemmel rendelkeznek a környezeti és társadalmi kérdések terén, ami segítheti a vállalatokat fenntarthatósági céljaik elérésében. Továbbá, a civil szervezetekkel való partnerség növeli a vállalat hitelességét és társadalmi elfogadottságát, erősítve a fenntarthatósági erőfeszítések iránti bizalmat az érintettek körében.

A fenntarthatósági stratégia kidolgozása jól strukturált folyamatot igényel.

Milyen kockázatokat és lehetőségeket azonosíthatunk?

A fentebb említett kockázatok és lehetőségek elemzése kapcsán hoztunk pár példát, amelyek segítenek az átgondolásban.

Kockázatok felmérése

Környezeti kockázatok

• Klímaváltozás: Az éghajlatváltozásból eredő kockázatok, mint a szélsőséges időjárási események, hőmérséklet-emelkedés és a tengervízszint növekedése.
• Szennyezés és az erőforrások kimerülése: A környezetszennyezés, vízhiány és a természeti erőforrások túlzott felhasználásának kockázatai.

Társadalmi kockázatok

• Munkaerő és közösségi kapcsolatok: A munkaerő elégedetlensége, sztrájkok, valamint a helyi közösségek ellenállása.
• Emberi jogok: A munkavállalói jogok megsértése, kényszermunka és gyermekmunka kockázatai.

Gazdasági kockázatok

• Piaci és szabályozási kockázatok: A fenntarthatósági előírások és jogszabályok változásai, valamint a piaci kereslet ingadozása.
• Ellátási lánc zavarai: A beszállítói láncban fellépő problémák, mint például a nyersanyaghiány vagy a beszállítói kapcsolatok megszakadása. Az ellátási lánc stabilizálásának fontosságáról és megoldásairól EBBEN a cikkünkben olvashatsz részletesen is.

Lehetőségek értékelése

Innováció és technológiai fejlődés

• Új termékek és szolgáltatások: Fenntartható technológiák és termékek fejlesztése, amelyek csökkentik a környezetterhelést.
• Hatékonyságnövelés: Energia- és erőforrás-hatékonysági technológiák bevezetése, amelyek csökkentik a költségeket és növelik a versenyképességet.

Piaci lehetőségek

• Új piacok és ügyfélkör: Azon piacok és ügyfélkörök elérése, amelyek előnyben részesítik a fenntartható termékeket és szolgáltatásokat.
• Versenyelőny: A fenntarthatósági erőfeszítések révén megszerzett versenyelőny, amely vonzóvá teszi a vállalatot a fenntarthatóságra érzékeny befektetők és ügyfelek számára.

Szabályozási előnyök

• Támogatások és ösztönzők: Kormányzati támogatások és adókedvezmények, kedvezményes hitelek és pályázatok kihasználása a fenntarthatósági kezdeményezések finanszírozására.
• Megfelelés és előrejelzés: A jövőbeni szabályozási követelmények előrejelzése és teljesítése, amely csökkenti a szabályozási kockázatokat a bírságok elkerülése végett.

Csabai Hajnalka - Greenpact