A Scope 4 kibocsátás, más néven „elkerült kibocsátás”, egy viszonylag új fogalom a vállalati fenntarthatóság és a szén-dioxid-elszámolás terén.

A vállalati fenntarthatóság folyamatosan fejlődő területén az „elkerült kibocsátások”, vagyis a Scope 4 kibocsátások fogalma egyre nagyobb jelentőséget kap a hagyományos üvegházhatású gázkibocsátási kategóriák mellett, amelyeket a GHG Protokol határoz meg.

• Míg a Scope 1 az általuk birtokolt vagy irányított forrásokból származó közvetlen kibocsátásokat fedi le,
• a Scope 2 a vásárolt energia előállításából származó közvetett kibocsátásokat foglalja magában, és
• a Scope 3 a vállalat értékláncában lévő összes többi közvetett kibocsátást tartalmazza,
• addig a Scope 4 egy új dimenziót vezet be, amely a vállalat termékeinek vagy szolgáltatásainak használata révén elért kibocsátáscsökkentésre összpontosít. Ez az új kategória, bár még nem hivatalosan elismert a GHG Protokoll által, egyre fontosabbá válik azoknak a vállalatoknak, amelyek átfogó képet szeretnének kapni környezeti hatásukról.

Mi az a Scope 4 elkerült kibocsátás?

A Scope 4 kibocsátás, más néven „elkerült kibocsátás”, egy viszonylag új fogalom a környezeti fenntarthatóság és a szén-dioxid-elszámolás terén. Ezt a fogalmat a World Resources Institute vezette be 2013-ban és egy új perspektívát kínál a vállalatok üvegházhatású gázkibocsátásának mérésére. A hagyományos hatókörökkel (Scope 1, 2 és 3) ellentétben, amelyek a vállalatok működésével és értékláncával közvetlenül vagy közvetetten összefüggő kibocsátásokra összpontosítanak, a Scope 4 kibocsátás figyelembe veszi azokat a kibocsátáscsökkentéseket, amelyek egy termék vagy szolgáltatás használata következtében valósulnak meg.
A Scope 4 kibocsátásokat úgy határozzák meg, mint azokat az üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentéseket, amelyek egy termék életciklusán vagy értékláncán kívül következnek be, de közvetlenül a termék/szolgáltatás használatának eredményeként jönnek létre.

Példák Scope 4 kibocsátásokra

• Ha egy vállalat energiahatékony készüléket gyárt, akkor a fogyasztók által e készülék használatával elért kibocsátásmegtakarítás a Scope 4 kibocsátások közé sorolható. Ez a koncepció túlmutat a vállalat közvetlen és közvetett kibocsátásain, és magában foglalja termékeinek és szolgáltatásainak pozitív környezeti hatását is.
• Például az alacsony hőmérsékleten működő mosószerek, üzemanyagot megtakarító gumiabroncsok vagy telekonferencia-felszerelések és szolgáltatások olyan termékek, amelyek hozzájárulhatnak a Scope 4 kibocsátásokhoz. Ezek a termékek hatékonyságukkal vagy funkcionalitásukkal hozzájárulnak az összesített ÜHG-kibocsátások csökkentéséhez.
• Az online vagy telekonferencia-szolgáltatások csökkentik az utazások szükségességét, így elkerülve azokat a kibocsátásokat, amelyek egyébként bekövetkeztek volna.

A kenyérpirító analógia

Tegyük fel, hogy egy kenyérpirító gyártó cég egy energiahatékonyabb modellt fejleszt ki. A kenyérpirítás egy adagra eső átlagos CO2-kibocsátása így csökken. Azonban a vállalat Scope 3 kibocsátása növekedhet, mivel több kenyérpirítót adnak el. Ebben az esetben a kenyérpirító egy használatára vetített kibocsátáscsökkenés (a jobb hatékonyság miatt) Scope 4 kibocsátásnak minősül. Ezek azok a kibocsátások, amelyeket a cég K+F beruházásai révén elért hatékonyabb terméktervezés eredményeként került el, még akkor is, ha az összesített eladási volumen növekedett.

Miért fontos a Scope 4?

A Scope 4 kibocsátások átfogóbb képet nyújtanak egy vállalat környezeti hatásáról, kiemelve termékei vagy szolgáltatásai pozitív externáliáit. Ez a szén-dioxid-elszámolás aspektusa kulcsfontosságú a vállalat teljes szénlábnyomának megértéséhez és ahhoz, hogy miként járul hozzá a nettó zéró gazdaság megvalósításához. A Scope 4 kibocsátások jelentése tehát nemcsak azokat a kibocsátásokat fedi le, amelyekért a vállalat közvetlenül vagy közvetetten felelős, hanem azokat a kibocsátásokat is, amelyeket termékei vagy szolgáltatásai segítenek elkerülni.

Jelenleg nincs széles körben elterjedt, szabványosított gyakorlat a Scope 4 kibocsátások jelentésére, mivel ezt a fogalmat még nem integrálták hivatalosan a GHG Protokollba. Azonban a fenntarthatóság és környezeti innováció élvonalában lévő vállalatok már elkezdték informálisan elszámolni ezeket a kibocsátásokat.

Olyan vállalkozásoknál kezdték el már számolni, amelyek jellemzően olyan iparágakban találhatók, ahol a termékek és szolgáltatások közvetlen hatással vannak az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére. Példák:

• Megújuló energiaforrásokkal foglalkozó vállalatok: A megújuló energia szektorban, például napelem vagy szélturbina gyártó cégek valószínű jelöltek a Scope 4 kibocsátások jelentésére, mivel termékeik közvetlenül hozzájárulnak a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentéséhez. Például az indiai székhelyű Renewable Energy Global csoport az elkerült kibocsátásokra vonatkozó konkrét adatokat is közzétett. Az ilyen típusú jelentések tükrözik a multinacionális vállalatok körében növekvő trendet, hogy számot adjanak szélesebb környezeti hatásukról.
• Technológiai és elektronikai gyártók: Az energiahatékony készülékeket, környezetbarát eszközöket és energia-megtakarítást elősegítő anyagokat gyártó vállalatok potenciális jelentői a Scope 4 kibocsátásoknak. Például az Aveva, egy FTSE 100 technológiai vállalat, 2025-re elkötelezte magát egy alapvonal és célkitűzés kidolgozása mellett az ügyfelek által elért megtakarított és elkerült kibocsátásokra, amelyeket Scope 4-nek nevez.
• Autóipar: Az elektromos járműveket gyártó vállalatok és az üzemanyag-hatékony járműveket vagy alkatrészeket gyártó cégek szintén valószínűleg figyelembe veszik a Scope 4 kibocsátásokat környezeti jelentéseikben.
• Zöld építés és építőipar: Az olyan cégek, amelyek fenntartható építőanyagokkal, energiahatékony építési technológiákkal és zöld építészettel foglalkoznak, Scope 4 kibocsátásokat számolhatnak el az energiafelhasználás csökkentésével járó projektjeiken keresztül.
• Logisztikai szektor: Az iparági szakértők megjegyzése szerint a logisztikai szektor különösen aktív a Scope 4 jelentések elfogadásában. A szállítási cégek egyre inkább a teherautók üzemanyag-hatékonyságára összpontosítanak, valamint a szállításokkal kapcsolatos szénlábnyom csökkentésére, hangsúlyozva a működési hatékonyság szerepét az összkibocsátás csökkentésében.

A befektetési cégek és részvényesek szerepe

• A Schroders befektetői cég, az elkerült kibocsátásokat beépítik befektetési elemzéseikbe. Ez a váltás arra utal, hogy a pénzügyi szektor egyre inkább felismeri a Scope 4 kibocsátások értékét egy vállalat fenntarthatósági teljesítményének értékelésében.
• Azok a befektetők, akik pozitív társadalmi vagy környezeti eredményeket keresnek, gyakran az elkerült kibocsátásokat kulcsfontosságú mutatóként veszik figyelembe, amikor egy vállalat értékét meghatározzák. Az elkerült kibocsátásokra való összpontosításuk tükrözi a befektetési táj fejlődését, ahol a környezeti hatás jelentős szerepet játszik a befektetési döntésekben.

Jelentési irányelvek és jövőbeli trendek

A World Resources Institute (WRI) azt ajánlja, hogy a vállalatok először a Scope 1, 2 és 3 kibocsátások kiszámítására és jelentésére koncentráljanak, hogy teljes képet kapjanak kibocsátási profiljukról. Ez az alapvető lépés elengedhetetlen, mielőtt a Scope 4 kibocsátások (elkerült kibocsátások) figyelembevételével folytatnák a munkát.

Továbbá, ahogy a jelentési szabványok fejlődnek, különösen a Task Force on Climate-related Financial Disclosures (TCFD) és az International Sustainability Standards Board (ISSB) növekvő elvárásaival, egyre inkább várható, hogy több szervezet kezdi majd el mérni és jelenteni a Scope 4 kibocsátásokat. Ez a váltás párhuzamosan halad a Scope 3 kibocsátások jelentésének egyre növekvő előfordulásával, amely jelentős előrelépést jelent a környezeti elszámoltathatóság és átláthatóság terén.

Bár a Scope 4 kibocsátások fogalma ígéretes, mérésük és szabványosításuk jelentős kihívásokat is jelent. Ahogy a környezeti jelentési környezet fejlődik, egyre több vállalat fogja várhatóan elfogadni a Scope 4 kibocsátások jelentését, amelyet a környezetvédelmi hatások átláthatósága és elszámoltathatósága iránti növekvő igény hajt. A Scope 4 jelentések szabványosított módszertanainak és kereteinek kidolgozása kulcsfontosságú lesz ahhoz, hogy szélesebb körben elfogadják a vállalkozások körében.

Módszerek a vállalatok elkerült kibocsátásainak kiszámítására

A Scope 4 kibocsátások (vagy elkerült kibocsátások) kiszámítása kifinomult megközelítést igényel ahhoz, hogy pontosan megragadhassuk a vállalat termékeinek vagy szolgáltatásainak az összesített üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére gyakorolt hatását. Két különálló módszertan, a következményes és az attribúciós megközelítés, különböző szempontokból vizsgálja meg ezeket a kibocsátásokat.

• Következmény-alapú megközelítés
  A Scope 4 kibocsátások számításának következmény-alapú megközelítése egy adott döntés vagy intézkedés eredményeként bekövetkező rendszer szintű kibocsátás-változást értékeli. Ez a módszer holisztikus, mivel nemcsak a termék használatának közvetlen hatásait veszi figyelembe, hanem annak másodlagos hatásait és esetleges nem szándékos következményeit is. Például, ha egy cég új, energiahatékonyabb készüléket vezet be, a következmény-alapú megközelítés értékelné az egész rendszerben, például az energiahálózatban bekövetkező kibocsátáscsökkenést, amely ennek a készüléknek a széles körű elterjedéséből adódik. Ez a módszer átfogó elemzést igényel a termék környezeti hatásairól egy tágabb összefüggésben, figyelembe véve különféle tényezőket, mint a piaci dinamikák, a fogyasztói magatartás és az iparági gyakorlatok változásai.
• Attributionális megközelítés
  Ezzel szemben az attributionális megközelítés a termékhez kapcsolódó abszolút kibocsátásokat és eltávolításokat vizsgálja, összehasonlítva egy referencia- vagy bázistermékkel. Ez a módszer egyenesebb vonalvezetésű, és gyakran használják a gyakorlati szempontok miatt, különösen akkor, ha információs korlátok vagy időbeli korlátok állnak fenn. Például egy elektromos jármű esetében az attributionális megközelítés a jármű életciklusában (beleértve a gyártást, használatot és ártalmatlanítást) keletkezett kibocsátásokat hasonlítaná össze egy hagyományos benzinüzemű jármű kibocsátásaival. A két termék kibocsátásának különbsége képviseli a Scope 4 kibocsátásokat, vagyis azokat a kibocsátásokat, amelyeket az elektromos jármű használata kerül el a hagyományos alternatívához képest.

Mindkét megközelítésnek megvannak az előnyei, és a cég és termékei konkrét kontextusától függően választható. A következmény-alapú megközelítés átfogóbb képet nyújt egy termék környezeti hatásáról, de bonyolultabb és adatigényesebb lehet. Az attributionális megközelítés korlátozottabb ugyan, de egy egyenesebb és könnyebben számszerűsíthető értékelést nyújt az elkerült kibocsátásokról.

Végső soron a két módszer közötti választás a vállalat célkitűzéseitől, a termékeik jellegétől és az adatok, illetve források rendelkezésre állásától függ.

A Scope 4 kibocsátásokkal kapcsolatos legjobb gyakorlatok
Amikor a Scope 4 kibocsátások jelentéséről van szó, a vállalatok viszonylag új területen navigálnak szabványosított módszertan nélkül. Azonban számos legjobb gyakorlat alakult ki, amelyek segíthetik a szervezeteket abban, hogy pontosan számítsák és jelentsék ezeket a kibocsátásokat. 

Összehasonlítási alap meghatározása: Az első lépés a Scope 4 kibocsátások számításához az alapvonal meghatározása. Ez magában foglalja annak a kibocsátásnak az értékelését, amely a vállalat terméke vagy szolgáltatása hiányában következett volna be. Például egy energiahatékony készülék kibocsátását a szabványos készülékek kibocsátásával kell összehasonlítani. Ez az alapvonal szolgál viszonyítási pontként a termék vagy szolgáltatás által elért kibocsátáscsökkentés mérésére.
Teljes életciklus értékelés (LCA): Az életciklus értékelés (LCA) elvégzése alapvető fontosságú. Ez magában foglalja a termék környezeti hatásainak értékelését az egész életciklusán keresztül, a nyersanyagok kitermelésétől kezdve a hulladékként való ártalmatlanításig. A vállalat termékének életciklus értékelésének összehasonlítása a kevésbé hatékony alternatívákéval segít becsülni az elkerült kibocsátásokat, biztosítva, hogy a termék életének minden szakaszát figyelembe vegyük.
A piaci hatás és a fogyasztói magatartás elemzése: Fontos megérteni, hogy egy termék hogyan változtatja meg a fogyasztói magatartást, vagy hogyan helyettesíti a piacon a nagyobb kibocsátású termékeket. Például egy telekonferencia szolgáltatás csökkenti az üzleti utazásokat, ezáltal csökkenti a kibocsátásokat. Ez az elemzés segít megérteni a termék tágabb piaci és fogyasztói hatásait.
Haladó modellezési technikák alkalmazása: Olyan esetekben, amikor az elkerült kibocsátások közvetlen mérése kihívást jelent, fejlett modellezési technikák, például statisztikai vagy szimulációs modellek alkalmazhatók. Ezek a módszerek tájékozott becslést nyújtanak a vállalat termékei vagy szolgáltatásai által elkerült kibocsátásokról.
Folyamatos nyomon követés és frissítés: Tekintettel a piacok és a technológia dinamikus természetére, a Scope 4 kibocsátások számítása nem egyszeri feladat. Folyamatos nyomon követés és frissítés szükséges a technológiai változások, a piaci elterjedés és a fogyasztói magatartás tükrében. Ez a gyakorlat biztosítja, hogy a számítások idővel relevánsak és pontosak maradjanak.
Külső szakértelem és ellenőrzés: Külső szakértők és harmadik fél általi ellenőrzés igénybevétele növeli a Scope 4 kibocsátások számításának pontosságát és megbízhatóságát. A környezeti szakértőkkel és auditorokkal való együttműködés egy további szintű ellenőrzést és hitelességet ad a jelentési folyamatnak.
Átláthatóság és a zöldre mosás elkerülése: A vállalatoknak átláthatóan kell jelenteniük Scope 4 kibocsátásaikat, világosan megkülönböztetve a valós környezeti hatást a piaci méretüktől vagy népszerűségüktől, hogy elkerüljék a zöldre mosást. Fontos, hogy ne becsüljék túl a termék hatását kizárólag a kereskedelmi siker alapján.

Ezeknek a jógyakorlatoknak a követése lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy hatékonyan navigáljanak a Scope 4 kibocsátások számításának és jelentésének összetettségében. Ezek nemcsak felelősségteljes megközelítést biztosítanak a környezeti jelentéshez, hanem hozzájárulnak a vállalat összkibocsátás-csökkentéséhez.

Kell-e számolnia a vállalatoknak a Scope 4-et?

Jelenleg a Scope 4 kibocsátások jelentése nem kötelező. Az ÜHG Protokoll, amely a kibocsátások jelentésének szabványát adja, hivatalosan még nem ismerte el a Scope 4-et. Azonban ezeknek a kibocsátásoknak az önkéntes jelentése átfogóbb képet nyújthat a vállalat környezeti hatásairól és fenntarthatósági előrehaladásáról.

Annak ellenére, hogy az érdeklődés egyre nő, jelentős akadály áll fenn: sok vállalat még mindig küzd a Scope 1, 2, és különösen a Scope 3 kibocsátások pontos jelentésével. A Scope 3 kibocsátások, amelyek egy vállalat értékláncában keletkező közvetett kibocsátásokat foglalják magukban, jelentős bonyolultságot okoznak kiterjedt és változatos természetük miatt. Mivel a vállalatok még mindig azon dolgoznak, hogy ezeket a kibocsátásokat teljes mértékben megértsék és hatékonyan jelenteni tudják, a Scope 4 kibocsátások integrálása a szabványos jelentési gyakorlatokba több évet is igénybe vehet. A Scope 4 kibocsátásokra vonatkozó átfogó norma kidolgozása és elfogadása időt, összehangolt erőfeszítést és iparágak, valamint szabályozó testületek közötti együttműködést igényel.

Lényegében, bár a Scope 4 kibocsátások koncepciója jelentős potenciállal bír a vállalati környezeti stratégiák fejlesztésére, annak teljes körű integrálása a szabványos jelentésekbe és széles körű elfogadása az iparágakban valószínűleg több év múlva fog megvalósulni. Ez az időkeret szükséges ahhoz, hogy kialakítsák a szükséges szabványokat, módszertanokat és a vállalatok jelentési gyakorlatokkal kapcsolatos ismereteit, amelyek túlmutatnak a jelenlegi kibocsátási számviteli határokon.

Ahogy a Scope 4 kibocsátásokkal kapcsolatos párbeszéd tovább fejlődik, egyértelmű, hogy a vállalatok szénlábnyomának megértése és kezelése fontosabb, mint valaha.

 Csabai Hajnalka - Greenpact