A vízlábnyom egy átfogó, többdimenziós mérőszám, amely a vízhasználatot mutatja be. Nem csupán a felhasznált víz mennyiségét, hanem annak típusát (zöld, kék, szürke), valamint a felhasználás térbeli és időbeli eloszlását is figyelembe veszi. Mélyebb betekintést nyújt a vízkészletekkel való gazdálkodásba és segít megérteni a különböző tevékenységek, termékek, vagy fogyasztási szokások vízfogyasztásra és szennyezésre gyakorolt hatását. 

A vízlábnyom számítása a nagyvállalkozások számára is kiemelten fontossá vált, hiszen a világ édesvízkészletei végesek és sok helyen már most is túlzott mértékű a vízkivétel. A vízlábnyom elemzésével azonosíthatók a fenntarthatatlan gyakorlatok, és felhívhatjuk a figyelmet a vízgazdálkodás javításának szükségességére. 

A vízlábnyom tehát nem csupán egy egyszerű mérőszám, hanem a fenntarthatóság felé vezető út fontos eszköze is.

A vízlábnyom-számítás célja

A vízlábnyom számításának elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet a vízhasználat mértékére és a kapcsolódó problémákra. A vízlábnyommal kézzelfoghatóvá válik, hogy a mindennapi tevékenységeink és fogyasztási szokásaink milyen hatással vannak a vízkészletekre és hol történik a legnagyobb vízfogyasztás. 

A vízlábnyom elemzése segít a fenntarthatósági célok elérésében, mivel a termékek vízlábnyomának fenntarthatósági vizsgálata rávilágít a problémás területekre. 

A vízlábnyom fogalma a "vízsemlegesség" gondolatához is kapcsolódik, ami azt jelenti, hogy az emberi tevékenységek ne terheljék a vízkészleteket.

A vízlábnyom számításának alkalmazási területei és szükségessége

A vízlábnyom számítása számos területen alkalmazható és különböző célokat szolgálhat. Felhasználható termékek, folyamatok vízlábnyomának mérésére, a nemzeti fogyasztás és termelés vízlábnyomának felmérésére, valamint a vízhasználattal kapcsolatos kockázatok azonosítására, amely fontos eleme lehet egy vállalkozás lényegességi vizsgálatának, ahogyan a CSRD alapú fenntarthatósági jelentéstétel egyik kötelezően vizsgálandó pontja is. 

A termékek esetében különösen fontos lehet a vízlábnyom ismerete, főként azoknál, amelyek vízigényesek vagy összefüggésbe hozhatók a vízkészletek kimerítésével és szennyezésével, mint például a pamut, a hús, vagy a cukor stb. A vízlábnyom elemzése segíthet a vállalatoknak is a fenntarthatóbb működésben, és az ellátási láncok hatékonyabbá tételében. A vízlábnyom számítás fontos a fenntarthatóbb vízkészlet-gazdálkodási stratégiák kidolgozásához, továbbá segíthet a vízhiány és vízszennyezés problémáinak kezelésében, amellett, hogy  a vízlábnyom ismerete a termékek életciklus-értékeléséhez (LCA) is szükséges.

Mikor érdemes használni a vízlábnyom számítást?

• Ha vízhasználattal kapcsolatos tudatosságot szeretnénk növelni, 
• ha a vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodáshoz szeretnénk hozzájárulni,
• ha a vízfogyasztással kapcsolatos kockázatokat szeretnénk azonosítani és csökkenteni, 
• vagy éppen, ha a termékek környezeti hatásait szeretnénk felmérni és ezzel a fenntarthatóbb termékválasztást segíteni.

Ez a szemlélet hozzásegít, hogy jobban megértsük a vízgazdálkodás komplexitását és felelősségteljesen járjunk el a vízkészletek használatában.

A vízlábnyom komponensei

A vízlábnyom három fő komponensből áll: a zöld, a kék, és a szürke vízlábnyomból, ezek mindegyike más-más szempontból közelíti meg a vízhasználatot és annak hatásait.

• A zöld vízlábnyom a csapadékvíz felhasználását jelenti, amelyet a növények vesznek fel a talajból. Ez a víz az, amely a talajban tárolódik és a növények által párolog el. A zöld vízlábnyom különösen fontos a mezőgazdaságban, ahol a növények növekedéséhez szükséges vizet részben a csapadék biztosítja. A zöld vízlábnyom számításakor a növények által elpárologtatott vízmennyiséget vesszük figyelembe, valamint azt is, hogy mennyi víz szükséges a természetes vegetáció fenntartásához. A zöld vízlábnyomnak fontos szerepe van a vízgazdálkodásban, mivel ez egy olyan vízkészlet, amely természetes módon hasznosul és fontos a környezeti egyensúly fenntartásához.
• A kék vízlábnyom a felszíni és felszín alatti vízkészletek felhasználását mutatja, például az öntözést. Ez az a vízmennyiség, amelyet öntözésre, ipari folyamatokra vagy háztartási célokra használunk fel. A kék vízlábnyom számításakor figyelembe vesszük a vízkivételek mennyiségét, valamint azt is, hogy a felhasznált víz milyen mértékben tér vissza a környezetbe. A kék vízlábnyom hozzájárulhat a vízkészletek kimerüléséhez, különösen azokban a régiókban, ahol a vízkészletek korlátozottak.
• A szürke vízlábnyom pedig a vízszennyezés következménye: azt a vízmennyiséget jelzi, amely a szennyező anyagok hígításához szükséges, hogy a víz minősége elérje az elfogadható szintet. A szürke vízlábnyom rámutat a vízszennyezés mértékére és a szennyezés okozta vízigényre, így segít azonosítani azokat a területeket, ahol a vízszennyezést csökkenteni kell. Kiszámításához figyelembe kell venni a szennyező anyagok természetes koncentrációját és a maximálisan megengedett szennyezőanyag szintet is. 

A három komponens együttes figyelembevétele teljesebb képet ad a vízhasználat hatásairól és segíti a fenntarthatóbb vízgazdálkodást.

A legpontosabb eredményekhez természetesen mindig a helyi adatok felhasználása vezet, de szükség esetén regionális és globális adatok is alkalmazhatók. A vízlábnyom elemzése során továbbá fontos figyelembe venni a vízhasználat térbeli és időbeli változásait is.

A vízlábnyom számítása 

A vízlábnyom számítása, különösen a pontos értékek meghatározása, összetett feladat, amely speciális ismereteket és adatokat igényel. 

A számítási módszerek nagyvonalakban a következők:

• Zöld vízlábnyom: A növény által elpárologtatott víz mennyisége. A termeléshez szükséges zöld vízlábnyomot úgy kapjuk meg, hogy a növény vízigényét elosztjuk a termés mennyiségével.
• Kék vízlábnyom: A felhasznált felszíni és felszín alatti víz mennyisége. Hasonlóan a zöld vízlábnyomhoz, a termeléshez szükséges kék vízlábnyomot úgy kapjuk meg, hogy a növény vízigényét elosztjuk a termés mennyiségével.
• Szürke vízlábnyom: A szennyezés hígításához szükséges víz mennyisége, amelyet a szennyező anyagok mennyiségéből és a maximálisan megengedett koncentrációból számolhatunk. A termeléshez szükséges szürke vízlábnyom úgy kapható meg, hogy a szennyező anyag mennyiségét elosztjuk a megengedett szennyezőanyag szint és a természetes szennyezettség különbségével, majd ezt elosztjuk a termés mennyiségével.

Fontos megérteni, hogy ezek a számítások általában becsléseken alapulnak és a pontosság függ a rendelkezésre álló adatoktól. A vízlábnyom fogalma azonban segíthet a vízhasználat tudatosabb megközelítésében, még akkor is, ha nem ismerjük a pontos számokat.

Forrás: Arjen Y. Hoekstra et al. (2011): The water footprint assessment manual: Setting the global standard, Earthscan Ltd.,, Water Footprint Network 2011

Csabai Hajnalka - Greenpact