2024.08.16-án megjelent a 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályairól.

Kiket érint az ESG beszámoló készítése? Röviden? Mindenkit.

Persze ennyire nem lehet leegyszerűsíteni a jelen helyzetet, de nem is szeretnénk.

Az első ESG beszámolót az érintetti körök a következő ütemezés szerint készítik el és teszik közzé: 

• 2024-ben: az ESG adatszolgáltatást önként vagy szerződésben vállaló szervezet
• 2025-ben: az a tőzsdén jegyzett nagyvállalkozás, amelynél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket: a mérlegfőösszege a 10 milliárd forintot, az éves nettó árbevétel a 20 milliárd forintot, az átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt
• 2026-ban: az a nagyvállalkozás, amelynél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket: a mérlegfőösszege a 10 milliárdforintot, az éves nettó árbevétel a 20 milliárd forintot, az átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.

Azonban fel kell készülnie annak a vállalkozói körnek is, akik ezen cégeknek beszállítói, ugyanis a beszámoló több ponton is kiterjed a beszállítók adataira is.

A rendelet főbb tartalma

Kockázatkezelés és ESG szempontok: A rendelet előírja, hogy a vállalkozásoknak kötelességük kidolgozni olyan kockázatkezelési rendszereket, amelyek az ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) kockázatokra fókuszálnak. Az ESG szempontok ma már nem csupán opcionális elemek, hanem központi szerepet kapnak a vállalkozások működésében. A rendelet hangsúlyozza, hogy a vállalkozásoknak proaktívan kell azonosítaniuk és kezelniük ezeket a kockázatokat, hogy hosszú távon is fenntartható működést biztosítsanak.

Átvilágítás és ellenőrzés: A rendelet kötelezővé teszi a vállalkozások és beszállítóik rendszeres átvilágítását. Ez az átvilágítás lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy azonosítsák a potenciális káros hatásokat, amelyek az ellátási láncukban vagy saját tevékenységükben rejtőzhetnek. Az átvilágítás során feltárt problémák kezelése kulcsfontosságú a kockázatok minimalizálása érdekében. A rendszeres ellenőrzés nemcsak a kockázatok csökkentését szolgálja, hanem segít a vállalatoknak abban is, hogy megfeleljenek a jogszabályi előírásoknak és javítsák piaci pozíciójukat.

Dokumentáció és megfelelés: A rendelet szigorú dokumentációs követelményeket is előír. A vállalkozásoknak részletesen dokumentálniuk kell a kockázatkezelési folyamatokat, az átvilágítás eredményeit és a megvalósított intézkedéseket. Ez a dokumentáció alapvető fontosságú, mivel biztosítja a megfelelést a rendelet előírásainak, és alapul szolgálhat a jövőbeni döntéshozatal során. A dokumentáció hiánya vagy hiányossága súlyos következményekkel járhat, beleértve a pénzügyi szankciókat és a vállalat hírnevének csorbulását.

A beszámoló által érintett főbb témakörök:

• Zöld minősítés
• Éghajlatváltozás
• Szennyezés
• Víz
• Biológiai sokféleség
• Hulladék, körforgásos gazdaság
• Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség
• Munkakörülmények, életszínvonal, egészségvédelem
• Érintett közösségek jogai
• Külső érintettek
• Családbarát követelmények
• Vállalkozási irányítási rendszerek
• Vállalkozásvezetés
• Üzleti etika
• Felelős ellátásilánc-menedzsment
• Képzés, szemléletformálás

 👉🏻 Tudtad? A díjmentes 30 perces konzultáció során segítünk a vállalkozásod érintettségének beazonosításában!Kérj megkeresést ITT

Külön kiadták a beszállítók esetében alkalmazható maximális adatkört tartalmazó kérdőíveket, amelyeket szétbontottak több kategóriára azért, hogy az ESG beszámoló kötelezett vállalkozás pontosan lássa mely adatokat kérdezheti meg a beszállítóitól, hiszen az ESG beszámoló kiterjed a beszállítói lánc átvilágítására is!  A közvetlen szállítók átvilágításához az SZTFH rendelet 4. § (10). bekezdése a nyújt segítséget úgy, hogy tételesen felsorolja azon megválaszolandó kérdéseket, amelyek a szállítók méretéhez és földrajzi elhelyezkedéséhez igazodnak. A fenti SZTFH rendelet 4. §-a 10. bekezdése a következő kategóriákba sorolja a szállítókat:

• a) magyarországi, Európai Gazdasági Térséghez tartozó országbeli (a továbbiakban: EGT-országbeli) vagy svájci székhelyű, ESG törvény 7. § 26. pontja szerinti nagyvállalkozásnak minősülő, közvetlen szállítók,
• b) magyarországi, EGT-országbeli vagy svájci székhelyű, az ESG törvény 7. § 19. pontja szerinti középvállalkozásnak minősülő közvetlen szállítók,
• c) magyarországi, EGT-országbeli vagy svájci székhelyű, az ESG törvény 7. § 17. pontja szerinti kisvállalkozásnak minősülő közvetlen szállítók,
• d) magyarországi, EGT-országbeli vagy svájci székhelyű, az ESG törvény 7. § 25. pontja szerinti mikrovállalkozásnak minősülő közvetlen szállítók,
• e) az a) – d) pont szerinti szervezetek kivételével – a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállambeli (a továbbiakban: OECD-országbeli) székhelyű, az ESG törvény 7. § 26. pontja szerinti nagyvállalkozásnak minősülő közvetlen szállítók,
• f) az OECD-országbeli székhelyű, az ESG törvény 7. § 19. pontja szerinti középvállalkozásnak minősülő közvetlen szállítók,
• g) az OECD-országbeli székhelyű, az ESG törvény 7. § 17. pontja szerinti kisvállalkozásnak minősülő közvetlen szállítók,
• h) az OECD-országbeli székhelyű, az ESG törvény 7. § 25. pontja szerinti mikrovállalkozásnak minősülő közvetlen szállítók,
• i) a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamain kívüli országbeli (a továbbiakban: egyéb országbeli) székhelyű, az ESG törvény 7. § 26. pontja szerinti nagyvállalkozásnak minősülő közvetlen szállítók,
• j) az egyéb országbeli székhelyű, az ESG törvény 7. § 19. pontja szerinti középvállalkozásnak minősülő közvetlen szállítók,
• k) az egyéb országbeli székhelyű, az ESG törvény 7. § 17. pontja szerinti kisvállalkozásnak minősülő közvetlen szállítók,
• l) az egyéb országbeli székhelyű, az ESG törvény 7. § 25. pontja szerinti mikrovállalkozásnak minősülő közvetlen szállítók.

A vállalkozás a (10) bekezdésben lévő kategorizálás szerinti kérdéseket tartalmazó kérdőívet, továbbá az SZTFH rendelet 2. melléklete szerinti adatlapot az SZTFH honlapján közzétett formátumban küldi meg a közvetlen szállítói részére kitöltésre.

Nem szeretnék most kitérni az 522 soros excel pontos adattartalmára amely igen közel áll a beszámoló adattartalmi köréhez, azonban érdemes egy példát kiragadni, amelyben bemutatjuk pontosan hogyan is érinti a beszállítókat az ESG beszámolót készítő cég adatszolgáltatási kötelezettsége. Ha kibontjuk a szennyezés témakörén belül a karbonlábnyomhoz kapcsolódó adatszolgáltatást, akkor máris láthatóvá válik, hogy potenciálisan bizony igen sok adatot kell szolgáltatniuk az egyes beszállítóknak is:

• Szennyezés
• Vállalkozásában az elmúlt két üzleti évben mekkora volt az üvegházhatású gázok teljes, közvetlen (Scope 1) kibocsátása?
• Vállalkozásában az elmúlt két üzleti évben mekkora volt az üvegházhatású gázok teljes közvetett (Scope 2) kibocsátása a LOKÁCIÓ alapú megközelítés szerint?
• Vállalkozásában az elmúlt két üzleti évben mekkora volt az üvegházhatású gázok teljes közvetett (Scope 2) kibocsátása a PIACI alapú megközelítés szerint?
• Vállalkozásában az elmúlt két üzleti évben mekkora volt az üvegházhatású gázok teljes nem saját tulajdonú közvetett (Scope 3) kibocsátása a felsorolt kategóriákban?
• kategória - Beszerzett áruk és szolgáltatások (üzleti év) [tonna szén-dioxid-egyenérték]
• kategória - Tőkejavak (üzleti év) [tonna szén-dioxid-egyenérték]
• kategória - Üzemanyag- és energiafelhasználással kapcsolatos tevékenységek, amelyek nem tartoznak az 1. vagy 2. kategóriába (üzleti év) [tonna szén-dioxid-egyenérték]
• kategória - Az ellátási láncban a vállalkozási tevékenységet megelőző szállítás és disztribúció (üzleti év) [tonna szén-dioxid-egyenérték]
• kategória - Működés során keletkezett hulladék (üzleti év) [tonna szén-dioxid-egyenérték]
• kategória - Üzleti utazások (üzleti év) [tonna szén-dioxid-egyenérték]
• kategória - Alkalmazottak napi szintű közlekedése (üzleti év) [tonna szén-dioxid-egyenérték]
• kategória - Bérbe vett eszközök a termelési lánc elején (üzleti év) [tonna szén-dioxid-egyenérték]
• kategória - Az ellátási láncban a vállalkozási tevékenységét követő szállítás és disztribúció (üzleti év) [tonna szén-dioxid-egyenérték]
• kategória - Értékesített termékek feldolgozása (üzleti év) [tonna szén-dioxid-egyenérték]
• kategória - Értékesített termékek használata (üzleti év) [tonna szén-dioxid-egyenérték]
• kategória - Értékesített termékek élettartamának végén történő kezelése (üzleti év) [tonna szén-dioxid-egyenérték]
• kategória - Bérbe vett eszközök a termelési lánc végén (üzleti év) [tonna szén-dioxid-egyenérték]
• kategória - Franchise (üzleti év) [tonna szén-dioxid-egyenérték]
• kategória - Befektetések (üzleti év) [tonna szén-dioxid-egyenérték]

Két dolog egyértelműen látható: Mindazok a vállalkozások amelyek beszállítói a rendeletben meghatározott ESG beszámoló köteles vállalkozásoknak, hamarosan szemben fogják találni magukat egy potenciálisan igen komoly adatszolgáltatást jelentő kérdőívvel, amelyhez nem biztos, hogy rendelkeznek a megfelelő adatokkal. Másrészt pedig a kérdőívek tartalma előrevetíti azt is, hogy bár van különbség a vállalkozás mérete szerint megkülönböztetett kérdőívek adattartalma között, de azért a mikrovállalatoktól is bekérhető összesen 382 sorban feltüntetett adat. Azt tegyük hozzá gyorsan, hogy ezek a maximum bekérhető adatok, tehát ennél csak kevesebbet lehet kérni, többet nem. 

Kikhez fordulhatnak a vállalkozások, ha nem boldogulnak egyedül a kérdőív kitöltésével?

Ezért hozta létre az SZTFH az akkreditált ESG tanácsadók rendszerét, amelyben csak az akkreditációval rendelkező tanácsadók segíthetnek a vállalkozásoknak kitölteni a kérdőívet, vagy adatgyűjtési, kockázatkezelési és egyéb rendszereket létrehozni. 

A jogszabály két típust különít el:

• természetes személy (illetve egyéni vállalkozó) és
• jogi személy.

A 11/2024. (VIII. 8.) SZTFH rendelete alapján a jövőben az lehet ESG tanácsadó, aki:

• felsőfokú végzettséggel rendelkezik,
• 500 óra ESG szakmai gyakorlatot tud igazolni,
• az MGFÜ által akkreditált ESG tanácsadókat oktató intézmény által
  szervezett ESG tanácsadói képzés keretében ESG Tanácsadó képesítést szerzett. A képzettséget 2026. június 30-ig kell igazolni.
• büntetlen előéletű és
• nincs köztartozása.

A jogi személyeknek legalább min. két bejelentett munkavállalóval (vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal) kell rendelkezni, min. 30-30 órában foglalkoztatva - továbbá a természetes személyre vonatkozó kritériumokat teljesíteniük kell önállóan is.

Kérdésed van? Fordulj hozzánk a kapcsolati oldalunkon bizalommal!

Források:

https://njt.hu/jogszabaly/2024-13-20-8K

https://sztfh.hu/tevekenysegek/esg-hatosagi-tevekenyseg/esg-kerdoiv/