Az ESG törvény mellett a környezetvédelmi felelősségbiztosítás is komoly hatást gyakorol szinte a teljes kkv szektorra, amelyekre bizony reagálnia kell. 

Nem csupán a háztartások, de a vállalkozások mindennapjainak is része a hulladéktermelés. A január 1-jén hatályba lépő jogszabályi változások révén ez a terület is kiemelt figyelmet kapott, és a vállalkozói szférában nagymértékben kiszélesedett azok köre, akik számára szükségessé vált a biztosítás megkötése. 

Míg korábban csak bizonyos vállalatokra vagy adott tevékenységekhez kötődően volt előírva ilyen típusú biztosítás, addig az új környezetvédelmi felelősségbiztosítás már majdnem minden vállalkozásra vonatkozik, a keletkező hulladékmennyiségtől függően. 

Kire vonatkozik a rendelet?

A rendelet hatálya kiterjed a hulladékgazdálkodással foglalkozó cégekre (pl.: hulladéklerakót üzemeltetőkre és az egyéb hulladékgazdálkodási tevékenységet végző gazdálkodó szervezetekre) és a hulladéktermelőkre egyaránt. 

Míg az első csoport viszonylag könnyen azonosítható (hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végeznek), addig a második esetében már több kérdést is vizsgálni kell.

Milyen vállalkozások számítanak hulladéktermelőnek?

Majdnem biztos, hogy minden vállalkozás termel hulladékot, de az, hogy vonatkozik-e rá a biztosítás, az attól függ, hogy mennyit?

Hulladéktermelőnek minősül az a vállalkozás, amely a vállalkozás telephelyén a tárgyévben képződött és birtokolt hulladék összes mennyisége meghaladja a:

• veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot (3,8 kg/hét),
• nem veszélyes hulladék esetén a 2000 kg-ot (38 kg/hét),
• nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot (96 kg/hét). 

Ez ugyanaz, mint a környezetszennyezési felelősségbiztosítás?

Sajnos nem, így azzal nem lehet ezt a kötelezettséget kiváltani. A környezetvédelmi biztosítás 2024. január 1-től hatályos, a 681/2023.(XII. 29.) Korm. rendelettel lett kötelező. 

Mire kötjük ezt a biztosítást?

A rendelet alapján a környezetvédelmi felelősségbiztosítási termék a szerződő fél hulladékgazdálkodási tevékenységével összefüggésben okozott, előre nem látható, véletlen, váratlan, a normális üzemi folyamattól eltérő eseményre visszavezethető környezetkárosodások miatti fizetési kötelezettségekre terjed ki.

A biztosító megtéríti a biztosított által a telephelyén okozott, Magyarország területén bekövetkezett károk költségét. 

Olyan fizetési kötelezettség, amely a biztosítottat - a hulladékgazdálkodási hatóság jogerős határozatában foglalt kötelezés szerint, környezeti elemekben okozott kár miatt - közigazgatási jogi felelősség alapján terheli és amelynek teljesítése alól a biztosító mentesíti. Tehát csak jogerős határozat alapján történhet a kártérítés. 

Milyen károk esetén fizet a biztosító?

A biztosítás az alábbi környezeti elemekben bekövetkezett környezetkárosodások esetén fedezi a helyreállítási költségeket:

• védett fajokban, természetes élőhelyekben,
• felszíni vizekben, azok készleteiben, minőségében, mennyiségében, a felszíni vizek medrében és partjában, a víztartó képződményekben és azok fedőrétegeiben, valamint a vízzel kapcsolatosan,
• jogszabályban vagy hatósági határozatban kijelölt megkülönböztetett védelem alatt álló (védett) területekben, talajban, a talaj termőképességében, szerkezetében, víz- és levegőháztartásában, valamint élővilágában.

A környezetvédelmi biztosítást úgy kell megkötni, hogy új tevékenység esetén a kockázatviselés a tevékenység vagy üzemeltetés megkezdésének időpontjában már életbe lépjen. Folyamatban lévő tevékenység esetén pedig szerződés kezdeti időpontnak az új engedély vagy a meglévő engedély módosítása érvényességének kezdőnapja minősül.

Mennyibe kerül?

Hulladékgazdálkodók esetében a minimum biztosítási összeg függ  

• a konkrét tevékenységtől, 
• a hulladék jellegétől és
• a telephely elhelyezkedésétől. 

A jogszabály azt írja elő, hogy a biztosítási fedezetnek minimum 10.000.000 Ft-os limit összeggel kell létrejönnie. A vállalkozás dönthet úgy, hogy magasabb limittel köt biztosítást, de alacsonyabb limit megkötésére nincs lehetőség. Veszélyes hulladék esetén ún. veszélyességi szorzóval is számolni kell a biztosítási összeg meghatározásakor. Ennek számítási módját és mértékét is meghatározza a jogszabály. 

Ki ellenőrzi?

Az ellenőrzésért a Kormányhivatal Hulladékgazdálkodási hatósága felel és a biztosítás felhasználását is ők ellenőrzik.

A hulladékgazdálkodási hatóság nyilvántartást vezet a pénzügyi biztosíték képzésére kötelezettekről, a képzett pénzügyi biztosíték formájáról és mértékéről is.

681/2023.(XII. 29.) Korm. rendelet

Ebben a témában fontos lehet, hogy a vállalkozók egyeztessenek valamelyik biztosítótársaság szakemberével, vagy keressenek fel egy független biztosítási alkuszt, hogy pontosan tudják a vállalkozásukra milyen részletszabályok vonatkoznak. 

Forrás: Magyar Közlöny, 194. szám (2023. december 29.)

Csabai Hajnalka - Greenpact