A körforgásos gazdaság szemléletének előretörése az utóbbi években figyelemre méltó népszerűségre tett szert a fenntarthatósági párbeszédekben. Azonban, bár a téma iránti érdeklődés rohamosan nő, globálisan a gyakorlati lépések és intézkedések terén még mindig számos akadállyal találjuk szembe magunkat.

A Circularity Gap Report sorozat, amely 2019 óta szolgál kulcsfontosságú elemzésekkel és elméletekkel, a körforgásos gazdaság globális helyzetének feltárására törekszik. Ezek a jelentések ambiciózus változtatási ütemtervet javasolnak, többek között a tőkebevonást, merész szakpolitikai intézkedések bevezetését, valamint a szakképzettségi hiányosságok megszüntetését célzó stratégiákat.

Mit mutatnak az adatok az elmúlt öt évről?

A körforgásos gazdaság megatrenddé vált, amit az is jól mutat, hogy az elmúlt öt évben a koncepcióval foglalkozó viták, cikkek és diskurzusok száma megháromszorozódott. Ennek ellenére a globális körforgásos mutatók hanyatló tendenciát mutatnak. A világgazdaság által felhasznált másodlagos anyagok (azaz olyan alapanyagok, amelyek a kezdeti életciklusuk befejeztével újrafelhasználásra, újrahasznosításra vagy másodlagos feldolgozásra kerülnek) aránya jelentős csökkenést mutat: a 2018-as 9,1%-ról 2023-ra 7,2%-ra esett vissza, ami öt év alatt 21%-os csökkenést jelent.

Ezzel párhuzamosan a nyersanyag-fogyasztás exponenciális ütemben nő, ami a XX. század eleje óta felhasznált összes anyag 28%-ának megfelelő, több mint 500 gigatonnás fogyasztást jelent. Ez a tendencia sürgető kihívást jelent a globális közösség számára, hogy egy új gazdasági modellt vezessen be. Olyan modellt, ahol az anyagok újrafelhasználása, a hulladék minimalizálása és az erőforrás-hatékonyság áll a középpontban.

Az egyes országok eltérő prioritásokkal rendelkeznek ebben a folyamatban, ami tovább bonyolítja a globális átállást. Azonban a körforgásos gazdaság elveinek globális szintű adaptációja kulcsfontosságú lesz annak érdekében, hogy egy fenntarthatóbb és inkluzívabb gazdasági rendszert hozzunk létre. Ezáltal nem csak a jelen, hanem a jövő generációi számára is biztosíthatjuk a bolygó és társadalmak egészségét és jólétét.

Melyek a leglényegesebb területek, ahol változás szükséges?

A körforgásos gazdaság átalakításának szükségességét hangsúlyozza a Circularity Gap Report 2024-es kiadványa is, amely alapvető betekintést nyújt a fenntarthatóság felé vezető úton álló akadályokba és lehetőségekbe. A jelentés három kulcsfontosságú rendszert emel ki:

• az élelmiszereket,
• az épített környezetet és
• a feldolgozott termékeket.

Élelmiszerrendszerek

Az élelmiszerrendszerek a globális munkaerő jelentős részét foglalkoztatják és létfontosságúak a lakosság táplálása szempontjából, ugyanakkor jelentős környezeti hatással bírnak. Az állattenyésztés és a féktelen élelmiszer-pazarlás miatt jelentős az üvegházhatású gázok kibocsátása, a földterület és az édesvízkészletek jelentős részének felhasználása, valamint a biológiai sokféleség csökkenése.

Épített környezet

Az épített környezet, beleértve a lakóházakat, kereskedelmi épületeket és a mobilitáshoz szükséges infrastruktúrát, alapvető a megélhetéshez. Az építőanyagok előállításához használt ásványi anyagok kitermelése, az épületek építése, használata és bontása során keletkező ÜHG-kibocsátás, valamint az építési és bontási folyamatok során felhasznált anyagok jelentős környezeti terhet jelentenek.

Gyártási folyamatok

A járművek, textíliák, készülékek és az ezekhez kapcsolódó gyártási folyamatok jelentős munkaadók, ugyanakkor a fosszilis tüzelőanyagokra való támaszkodás, az anyag- és energiaigényes ipari tevékenységek, valamint a veszélyes ipari hulladékok és szivárgások miatt jelentős környezeti károkat okoznak.

A globális rendszerek, beleértve az élelmiszerrendszereket, az épített környezetet, és a gyártási folyamatokat, jelentős nyomást gyakorolnak a Föld kulcsfontosságú rendszereire. Ezek a rendszerek túllépik a biztonságos határokat, beleértve az éghajlatváltozás, a biodiverzitás csökkenése, az édesvíz felhasználása, és az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása terén. Egyúttal létfontosságúak az emberek szükségleteinek kielégítéséhez. A körforgásos gazdaság transzformatív megoldásai kínálhatnak fenntartható alternatívákat ezeknek a kihívásoknak a kezelésére.

A jelentés egyébként különleges figyelmet fordít az emberi tényezőre is, különösen a munkahelyekre és szakképesítésekre, amelyek a körforgásos átmenet alapjait képezik. Kiemeli emberek és közösségek szerepét a körforgásos gazdaság előmozdításában, így túlmutatva a környezeti és gazdasági előnyökön.

Mindenki egyformán adjon a közösbe?

Az egyes országprofilok - az alacsonyabb jövedelműeknél Build (építés), a közepes jövedelműeknél Grow (növekedés) és a magasabb jövedelműeknél Shift (váltás) - esetében differenciált megközelítést javasol figyelembe véve a különböző gazdasági helyzeteket és kihívásokat.

A globális jólét eléréséhez az alacsonyabb jövedelmű országokban a körforgás alapú fejlesztést, a "Grow" országokban az ipari folyamatok körforgásosságát kell prioritásként kezelni, míg a magasabb jövedelmű országokban a fogyasztási szokások megváltoztatására van szükség.

Az anyagfelhasználás és a bolygó határaira gyakorolt hatás csökkentése érdekében a magasabb jövedelmű "Shift" országoknak, mint az USA, Japán, az Egyesült Királyság, és Kanada, radikálisan csökkenteniük kell anyagi fogyasztásukat, miközben fenntartják jólétüket. Ezek az országok a globális kibocsátások jelentős részét adják, miközben jelentős mennyiségű anyagot és energiát fogyasztanak.

A közepes jövedelmű "Grow" országoknak, mint Kína, Indonézia, és Brazília, stabilizálniuk kell anyagfelhasználásukat, miközben érzékenyebben kezelik a bolygó határait.

Az alacsonyabb jövedelmű "Build" országoknak, mint Banglades, Etiópia, és Nigéria, növelniük kell anyagfelhasználásukat a lakosság szükségleteinek kielégítése érdekében, miközben elősegítik a fenntartható fejlődést és javítják az életszínvonalat.

Az egyes országcsoportok céljai eltérőek, de mindegyikük fontos szerepet játszik a globális körforgásos gazdaságban, a cél a biztonságos keretek között növekvő jólét biztosítása.

Mit tehetünk?

A globális átállás a körforgásos gazdaságra radikális együttműködést és összehangolt erőfeszítéseket igényel a gazdasági, pénzügyi, politikai, üzleti vezetők, a multilaterális szervezetek és nemzetközi pénzügyi intézmények között, hogy elkerüljék a terhek áthárítását az iparágak, régiók és erőforrások között. Főbb célkitűzések lehetnek:

1. A gazdasági célkitűzések átformálását: az anyagfelhasználás és a fogyasztás strukturális átalakításával a jólétet a bolygónk teljesítőképességének határain belül helyezik középpontba.
2. A nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi struktúrák reformját: biztosítva, hogy minden nemzet rendelkezzen a fenntartható fejlesztéshez szükséges eszközökkel.
3. A körforgásos gazdaság finanszírozását: új adóügyi intézkedések és újraelosztási mechanizmusok bevezetésével, valamint holisztikus mutatók kidolgozásával és alkalmazásával, túllépve a GDP-n és más hagyományos gazdasági mérőszámokon.
4. A globális együttműködés erősítését: az igazságos átmenet előmozdítása érdekében, ahol a környezetvédelmi célokat összehangolják a szociális és gazdasági célokkal, senkit sem hagyva hátra.
5. A technológiai innováció és transzfer előmozdítását: a körforgásos technológiákhoz való méltányos hozzáférés növelésével és a kereskedelempolitika újragondolásával.
6. Az adózás átalakítását: azaz, hogy az árak minden költséget tükrözzenek, beleértve a környezeti és egészségügyi hatásokat is, ezzel ösztönözve a fenntartható fogyasztást.

Az átmenet emberközpontú megközelítése révén, ahol a környezeti célokat a szociális és gazdasági célokkal összehangolják, egy igazságosabb és fenntarthatóbb globális gazdaság felé mozdulunk el, amely elősegíti az egyenlő versenyfeltételeket a környezeti hatások középpontba helyezésével.

Összegzés

A Circularity Gap Report 2024 jelentés azt is megállapítja, hogy a körforgásos gazdasági megoldások széleskörű alkalmazása jelentősen hozzájárulhatna a globális környezeti hatások csökkentéséhez. Ez nem csupán egy gazdasági modellváltást jelent, hanem a jólét és a fenntarthatóság új paradigma felé való elmozdulást is tükrözi: azaz a politikai, gazdasági és társadalmi rendszerek átfogó átalakítását, hogy megteremtse az egyenlő versenyfeltételeket, ösztönözze a fenntartható és körforgásos gyakorlatokat, valamint elősegítse az igazságos átmenetet és a jólétet a globális közösség számára.

A részletes riportot itt tudod elolvasni: https://www.circularity-gap.world/2024 

Csabai Hajnalka - Greenpact