A fenntarthatósági jelentések és az ESG kommunikáció kulcsfontosságú eszközök a vállalatok számára, hogy átláthatóan bemutassák fenntarthatósági erőfeszítéseiket és eredményeiket. Ezek a jelentések segítenek a vállalatoknak abban, hogy felelősségteljesen kommunikáljanak a befektetőkkel, ügyfelekkel és szabályozókkal, és elkerüljék a greenwashing (zöldre festés) vádját.

A témával foglalkozó korábbi cikkeinkben a kiszervezett szennyezés problémakörét mind a globális, mind a magyarországi tapasztalatok tükrében vizsgáltuk. Majd a kiszervezett szennyezés hatását és kockázatait elemeztük részletesen a beszállítói láncok kapcsán.

Átnéztük a jelentéskészítési keretrendszerek aspektusából nézünk rá a kiszervezett szennyezésre és gyakorlati megoldások bemutatásával segítjük a lehetőségeket megtalálni.

Befejező cikkünkben kiemelten foglalkozunk a magyarországi jogszabályi környezet aspektusaiból a kiszervezett szennyezés kérdéseivel, a lehetőségek és kihívások szemlézésén keresztül.

Hatékony fenntarthatósági jelentéskészítés

1. Teljeskörű adatgyűjtés: A fenntarthatósági jelentések elkészítése során a vállalatoknak átfogó és pontos adatokat kell gyűjteniük a környezeti, társadalmi és irányítási teljesítményükről. Ez különösen fontos a kiszervezett tevékenységek környezeti hatásainak bemutatásában.
2. Szabványoknak való megfelelés: A vállalatoknak biztosítaniuk kell, hogy fenntarthatósági jelentéseik megfeleljenek a nemzetközi szabványoknak, mint például az ESRS (European Sustainabile Reporting Standard), a Global Reporting Initiative (GRI) vagy a TCFD (Task Force on Climate-related Financial Disclosures). Ezek a szabványok segítenek a jelentések struktúrájának és tartalmának meghatározásában.
3. Átláthatóság és hitelesség: A jelentésekben nyíltan és őszintén kell kommunikálni a vállalatok fenntarthatósági teljesítményéről, beleértve a kihívásokat és a sikereket is. Az átláthatóság és hitelesség kulcsfontosságú a befektetők, ügyfelek és szabályozók bizalmának megszerzésében.
4. ESG kommunikációs stratégia: A vállalatoknak átfogó ESG kommunikációs stratégiát kell kidolgozniuk, amely nemcsak a fenntarthatósági jelentések közzétételét, hanem a vállalati felelősségvállalás folyamatos kommunikálását is magában foglalja. Ez magában foglalja a rendszeres frissítéseket, a stakeholder-ekkel való folyamatos párbeszédet, és a közösségi médián keresztüli elérést is.

Példa: a Patagonia fenntarthatósági jelentése

A Patagonia egy vezető vállalat a fenntarthatósági gyakorlatok és jelentések terén. A cég rendszeresen publikál részletes fenntarthatósági jelentéseket, amelyek bemutatják a környezeti hatásokat, a társadalmi felelősségvállalást és a cég irányítási gyakorlatait. A Patagonia fenntarthatósági jelentései átláthatók, és megfelelnek a nemzetközi szabványoknak, ami hozzájárul a vállalat hitelességéhez és a vásárlók bizalmához.

Magyarországi kontextus

A globális környezetvédelmi és fenntarthatósági törekvések egyre nagyobb hatást gyakorolnak Magyarországra is, különösen az ESG (Environmental, Social, Governance) alapelvek és a fenntarthatósági jelentési kötelezettségek kapcsán. A magyar vállalatoknak nemcsak a nemzetközi szabályozásoknak kell megfelelniük, hanem alkalmazkodniuk kell az Európai Unió és a hazai jogszabályok által előírt fenntarthatósági követelményekhez is. Ebben a fejezetben részletesen megvizsgáljuk, hogyan érinti a kiszervezett szennyezés problémája Magyarországot, és milyen eszközökkel és stratégiákkal képesek a magyar vállalatok megfelelni az ESG elvárásoknak.

☝️👉TUDTAD? A Greenpact-nél mi a teljes fenntarthatósági jelentéskészítés folyamatában támogatjuk ügyfeleinket! 30 percben átbeszéljük, hogyan segíthetjük elő a felkészülésed! Részletekért kattints ide! A találkozó díjmentes

ESG törvényi előírások Magyarországon

Magyarország, mint az Európai Unió tagállama, szigorú fenntarthatósági szabályozásokkal és jelentési kötelezettségekkel szembesül, különösen a nagyvállalatok és a tőzsdén jegyzett cégek esetében. Az EU célja, hogy 2050-re elérje a klímasemlegességet, és ennek érdekében számos szabályozást vezetett be, amelyek közvetlen hatással vannak a magyar vállalatokra is.

Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD)

Az Európai Unió 2021-ben elfogadta a Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD) irányelvet, amely jelentősen kibővíti a fenntarthatósági jelentési kötelezettségeket. Az új szabályozás kiterjed a nagyvállalatokra, beleértve a magyarországi cégeket is, és előírja számukra, hogy rendszeresen jelentést készítsenek a fenntarthatósági teljesítményükről, beleértve a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) szempontokat.

A CSRD szerint a vállalatoknak be kell mutatniuk, hogyan kezelik a kiszervezett tevékenységek által okozott környezeti hatásokat, és hogyan integrálják az ESG alapelveket a teljes beszállítói láncukba. Ez a szabályozás különösen fontos azoknak a magyar cégeknek, amelyek globális beszállítói láncokkal rendelkeznek, és ahol a kiszervezett szennyezés jelentős problémát jelenthet [oai_citation:1,The risk of carbon leakage in global climate agreements | International Environmental Agreements: Politics, Law and Economics](https://link.springer.com/article/10.1007/s10784-020-09507-2).

Magyar környezetvédelmi szabályozás

Magyarországon a környezetvédelmi szabályozás szigorú előírásokat tartalmaz a vállalatok számára, különösen a kibocsátások csökkentése és a fenntartható erőforrás-gazdálkodás terén. A magyar kormány az EU szabályozásainak megfelelően vezette be ezeket az előírásokat, amelyek célja a környezeti hatások minimalizálása és a fenntarthatósági célok elérése.

A magyar vállalatoknak biztosítaniuk kell, hogy a kiszervezett tevékenységek megfeleljenek ezeknek az előírásoknak, különösen akkor, ha olyan országokban működnek, ahol a környezetvédelmi szabályozások gyengébbek. Az ESG alapelvek alkalmazása segíthet abban, hogy a magyar cégek átláthatóan és felelősségteljesen kezeljék ezeket a kihívásokat.

Magyar vállalatok ESG gyakorlata

Magyarországon több vállalat is példát mutatott az ESG szempontok sikeres integrálásában. Ezek a vállalatok felismerik, hogy a fenntarthatósági célok elérése nemcsak a szabályozói megfelelésről szól, hanem versenyelőnyt is jelenthet a globális piacon. Az alábbiakban néhány magyar vállalat példáját mutatjuk be, amelyek sikeresen alkalmazzák az ESG alapelveket és csökkentik a kiszervezett szennyezés hatásait.

🔎 TUDTAD? Képzéseinken részletesen felkészítjük résztvevőinket a kihívásokra, muníciót adunk az akadályok leküzdéséhez! ➡️ kattints ide a részletekért!

MOL-csoport

A MOL-csoport, mint Magyarország egyik legnagyobb vállalata, jelentős lépéseket tett a fenntarthatósági célok elérése érdekében. A vállalat szigorú ESG politikákat alkalmaz, amelyek célja a környezeti hatások minimalizálása, beleértve a kibocsátások csökkentését és az energiahatékonyság javítását. A MOL rendszeresen publikál fenntarthatósági jelentéseket, amelyekben részletesen bemutatják, hogyan kezelik a kiszervezett tevékenységek környezeti hatásait [oai_citation:2,The risk of carbon leakage in global climate agreements | International Environmental Agreements: Politics, Law and Economics](https://link.springer.com/article/10.1007/s10784-020-09507-2).

OTP Bank

Az OTP Bank is vezető szerepet játszik az ESG alapelvek alkalmazásában Magyarországon. A bank nemcsak saját működésében integrálja az ESG szempontokat, hanem arra ösztönzi ügyfeleit és beszállítóit is, hogy fenntarthatóbb gyakorlatokat vezessenek be. Az OTP Bank fenntarthatósági jelentései bemutatják, hogyan járul hozzá a bank a környezetvédelemhez és a társadalmi felelősségvállaláshoz, különös tekintettel a kiszervezett szolgáltatásokra [oai_citation:3,The risk of carbon leakage in global climate agreements | International Environmental Agreements: Politics, Law and Economics](https://link.springer.com/article/10.1007/s10784-020-09507-2).

Lehetőségek és kihívások Magyarországon

Magyarországon a vállalatok számára az ESG szempontok figyelembevétele nemcsak kötelezettséget, hanem jelentős lehetőségeket is kínál. A fenntarthatósági célok elérése hozzájárulhat a vállalatok versenyképességéhez, javíthatja a hírnevüket, és vonzóbbá teheti őket a befektetők számára. Azonban számos kihívás is felmerül, különösen a kiszervezett tevékenységek környezeti hatásainak kezelése terén.

Kihívások

1. Szabályozási megfelelés: A magyar vállalatoknak biztosítaniuk kell, hogy megfeleljenek mind az EU-s, mind a hazai környezetvédelmi szabályozásoknak. Ez különösen nehéz lehet, ha a kiszervezett tevékenységek olyan országokban történnek, ahol a szabályozások kevésbé szigorúak.
2. Adatgyűjtés és jelentéskészítés: A fenntarthatósági jelentések készítése és az ESG szempontok nyomon követése komoly erőforrásokat igényel. A beszállítói láncok komplexitása miatt nehéz lehet pontos adatokat gyűjteni és hiteles jelentéseket készíteni.
3. Kulturális és társadalmi különbségek: A kiszervezett tevékenységek során a vállalatoknak figyelembe kell venniük a helyi kulturális és társadalmi különbségeket, és biztosítaniuk kell, hogy a fenntarthatósági célok mindenhol érvényesüljenek.

Lehetőségek

1. Versenyelőny: Az ESG szempontok sikeres integrálása hozzájárulhat a vállalatok versenyelőnyéhez, különösen a nemzetközi piacokon. A fenntarthatósági célok elérése növelheti a vállalatok vonzerejét a befektetők számára.
2. Költségcsökkentés: A fenntarthatósági gyakorlatok bevezetése, mint például az energiahatékonyság javítása és a hulladék minimalizálása, hosszú távon költségmegtakarítást eredményezhet.
3. Reputációjavítás: A vállalatok fenntarthatósági jelentései és ESG teljesítménye javíthatják a vállalatok hírnevét, és növelhetik a vásárlók és partnerek bizalmát.

A kiszervezett szennyezés problémája rávilágít arra, hogy a globalizált gazdaságban a környezeti és társadalmi felelősségvállalás nem korlátozódhat a vállalatok közvetlen működésére. Az ESG (Environmental, Social, Governance) alapelvek integrálása a vállalatok működésébe nemcsak a saját tevékenységükre, hanem a teljes beszállítói láncra is ki kell, hogy terjedjen.

A kiszervezés gazdasági előnyei mellett a vállalatoknak figyelembe kell venniük a globális környezeti hatásokat is. Az ESG szempontok alkalmazása lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy minimalizálják a kiszervezett tevékenységek negatív környezeti hatásait, és biztosítsák, hogy tevékenységük valóban fenntartható legyen.

 A vállalatok számára elengedhetetlen, hogy a kiszervezési döntéseik során átfogóan figyelembe vegyék az ESG alapelveket. Ez magában foglalja a beszállítói láncok fenntarthatóságának biztosítását, a környezeti hatások minimalizálását, valamint a társadalmi felelősségvállalás előtérbe helyezését.

Gyakorlati lépések:

1. ESG integráció: A vállalatoknak átfogó ESG stratégiát kell kidolgozniuk, amely lefedi a teljes beszállítói láncot. Ez magában foglalja a beszállítói auditálást, a fenntarthatósági követelmények meghatározását, valamint a zöld innovációs megoldások alkalmazását.
2. Fenntarthatósági jelentéskészítés: A vállalatoknak rendszeresen jelenteniük kell ESG teljesítményükről, különösen a kiszervezett tevékenységek környezeti hatásairól. A transzparens jelentéskészítés növeli a vállalatok hitelességét és bizalmat épít a befektetők és az ügyfelek körében.
3. Partnerségek és együttműködések: A vállalatoknak együtt kell működniük beszállítóikkal és más érintett felekkel a fenntarthatósági célok elérése érdekében. A közös projektek és a folyamatos kommunikáció segítik a fenntartható gyakorlatok széleskörű elterjesztését.
4. Kulturális és helyi sajátosságok figyelembevétele: A kiszervezett tevékenységek során a vállalatoknak tiszteletben kell tartaniuk a helyi kulturális és társadalmi sajátosságokat, és biztosítaniuk kell, hogy fenntarthatósági céljaik minden régióban érvényesüljenek.

Jövőbeli kilátások

A jövőben a vállalatok egyre inkább rákényszerülnek arra, hogy figyelembe vegyék a globális környezeti és társadalmi hatásokat. Az ESG szempontok integrálása a vállalati stratégiákba nemcsak a szabályozói követelményeknek való megfelelés érdekében fontos, hanem azért is, mert ez hosszú távú versenyelőnyt biztosít a fenntartható működést előtérbe helyező vállalatok számára.

A fenntarthatósági célok elérése nemcsak a bolygó jövője, hanem a vállalatok jövőbeli sikerének záloga is. Azok a vállalatok, amelyek képesek hatékonyan integrálni az ESG alapelveket a működésükbe, jobb eséllyel fognak hosszú távon sikeresen működni a globális piacon.

Székács Gyula - Greenpact

Hivatkozások

•  Baumert, K., et al. (2019). The risk of carbon leakage in global climate agreements. International Environmental Agreements: Politics, Law and Economics. Elérhető: Springer Link.
•  Davis, S. J., & Caldeira, K. (2010). Consumption-based accounting of CO2 emissions. Proceedings of the National Academy of Sciences, 107(12), 5687-5692.
•  European Commission (2021). Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD). Elérhető: EC Europa.
•  Global Reporting Initiative (GRI) (2020). Standards for Sustainability Reporting. Elérhető: GRI.
•  Greenpeace (2012). Toxic Threads: The Big Fashion Stitch-Up. Elérhető: Greenpeace.
•  International Energy Agency (2020). Global CO2 emissions from steel production. Elérhető: IEA.
•  Kander, A., et al. (2015). TBEET: A technology-adjusted balance of emissions embodied in trade. Ecological Economics, 113, 41-52.
•  KPMG (2020). The Time Has Come: The KPMG Survey of Sustainability Reporting 2020. Elérhető: KPMG.
•  MOL Group (2021). MOL Sustainability Report 2021.
•  Patagonia (2020). 2020 Environmental and Social Responsibility Report. Elérhető: Patagonia.
•  Peters, G. P., et al. (2011). Growth in emission transfers via international trade from 1990 to 2008. Proceedings of the National Academy of Sciences, 108(21), 8903-8908.
•  Task Force on Climate-related Financial Disclosures (TCFD) (2021). Recommendations of the Task Force on Climate-related Financial Disclosures. Elérhető: TCFD.
•  UN Global Compact (2015). Guide to Corporate Sustainability: Shaping a Sustainable Future. Elérhető: UN Global Compact.
•  UNEP (2019). The Environmental Impacts of the Electronics Industry. United Nations Environment Programme. Elérhető: UNEP.
•  Unilever (2021). Unilever’s Sustainability Report 2021. Elérhető: Unilever.
•  Wiedmann, T., & Lenzen, M. (2009). Multi-region input–output analysis of carbon footprints. Ecological Economics, 68(7), 1830-1838.
•  World Economic Forum (2020). ESG Reporting: Landscape Review and Action Plan. Elérhető: WEF.