A vállalati felelősségvállalás (Corporate Social Responsibility, CSR) és az ESG (Environmental, Social, Governance) keretrendszer egyre fontosabb szerepet játszik a vállalatok működésében, különösen a fenntarthatósági célok elérése érdekében. Az ESG szempontok integrálása a vállalati stratégiába nemcsak a szabályozói követelményeknek való megfelelést segíti elő, hanem hozzájárul a hosszú távú versenyképesség és a fenntartható növekedés biztosításához is. A kiszervezett szennyezés kezelésében az ESG alapelvek alkalmazása kulcsfontosságú, mivel lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy felelősséget vállaljanak a beszállítói láncokban rejlő környezeti és társadalmi hatásokért is.

Előző cikkünkben a kiszervezett szennyezés problémakörét mind a globális, mind a magyarországi tapasztalatok tükrében vizsgáltuk. Majd a kiszervezett szennyezés hatását és kockázatait elemeztük részletesen a beszállítói láncok kapcsán.

Jelen írásunkban az ESG keretrendszer aspektusából nézünk rá a kiszervezett szennyezésre és gyakorlati megoldások bemutatásával segítjük a lehetőségeket megtalálni. Szó lesz még a CSR-ról és lesz zöld innováció is!

ESG keretrendszer és CSR

Az ESG keretrendszer és a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) között szoros kapcsolat áll fenn. Míg a CSR hagyományosan önkéntes vállalati kezdeményezéseken alapul, az ESG keretrendszer szigorúbb szabályozásokat és követelményeket támaszt a vállalatokkal szemben. Az ESG célja, hogy mérhető célokat és eredményeket állítson fel a vállalatok környezeti, társadalmi és irányítási teljesítményének javítása érdekében.

Az ESG alapelvek alkalmazása különösen fontos a kiszervezési döntések során, mivel ezek a döntések gyakran jelentős környezeti és társadalmi hatásokkal járnak. Az ESG keretrendszer segíthet abban, hogy a vállalatok ne csak saját működésükre, hanem teljes beszállítói láncukra is kiterjesszék a fenntarthatósági szempontokat. Ezáltal biztosítható, hogy a kiszervezett tevékenységek ne okozzanak jelentős környezeti károkat vagy társadalmi problémákat a fogadó országokban.

ESG alapelvek a kiszervezésben

1. Környezetvédelem (Environmental): A vállalatoknak biztosítaniuk kell, hogy a kiszervezett tevékenységek megfeleljenek a globális környezetvédelmi előírásoknak, beleértve a kibocsátáscsökkentést, a fenntartható erőforrás-gazdálkodást és a hulladékkezelést.
2. Társadalmi felelősségvállalás (Social): Az ESG keretrendszer társadalmi dimenziója magában foglalja a munkavállalói jogok védelmét, a helyi közösségek támogatását és a tisztességes munkafeltételek biztosítását a beszállítói láncban.
3. Irányítás (Governance): Az irányítási szempontok közé tartozik a vállalatok átláthatóságának, elszámoltathatóságának és etikus üzleti gyakorlatainak biztosítása, beleértve a beszállítók kiválasztását és a beszállítói lánc auditálását.

ESG jelentéskészítési kötelezettségek

Az ESG jelentéskészítési kötelezettségek egyre fontosabb szerepet játszanak a vállalatok életében, különösen Európában, ahol a nagyvállalatok számára kötelezővé vált a fenntarthatósági jelentések elkészítése. Ezek a jelentések átfogó képet adnak a vállalatok környezeti, társadalmi és irányítási teljesítményéről, és egyre gyakrabban kiterjednek a beszállítói láncokra is.

Az ESG jelentések célja, hogy növeljék a vállalatok átláthatóságát és elszámoltathatóságát a fenntarthatósági célok elérése terén. A jelentésekben a vállalatoknak be kell mutatniuk, hogy milyen lépéseket tettek a kiszervezett tevékenységek környezeti hatásainak csökkentése érdekében és hogyan biztosítják, hogy beszállítóik is megfeleljenek a fenntarthatósági előírásoknak.

ESG jelentéskészítés és kiszervezés

1. Teljes körű beszámolás: A vállalatoknak az ESG jelentésekben be kell mutatniuk, hogy hogyan kezelik a kiszervezett tevékenységek környezeti és társadalmi hatásait, beleértve a beszállítói lánc auditálását és a fenntarthatósági követelmények betartását.
2. Átláthatóság és elszámoltathatóság: Az ESG jelentések növelik a vállalatok átláthatóságát és lehetővé teszik a befektetők, ügyfelek és szabályozók számára, hogy értékeljék a vállalat fenntarthatósági teljesítményét.
3. Kockázatkezelés: Az ESG jelentések segítségével a vállalatok azonosíthatják és kezelhetik a kiszervezett tevékenységekkel kapcsolatos kockázatokat, beleértve a karbon-szivárgás és a helyi közösségekre gyakorolt negatív hatások kockázatát.

Segítünk felkészülni! Tanácsadóként állunk a vállalkozások mellett azért, hogy ne csak a törvényi kötelezettségnek tudjanak megfelelni, hanem versenyelőnyre is szert tudjanak tenni az erőforrások és költségek megtakarításával és kedvezőbb finanszírozáshoz jutással. Bővebb információért kattints IDE.

ESG integráció a beszállítói lánc menedzsmentjébe

Az ESG szempontok integrálása a beszállítói lánc menedzsmentjébe elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalatok minimalizálják a kiszervezett szennyezés hatásait, és biztosítsák a fenntarthatósági célok elérését. Az ESG integráció nemcsak a vállalat saját működésére terjed ki, hanem a teljes beszállítói láncra is, amely gyakran globális szinten működik.

ESG integrációs lépések

1. Beszállítói auditálás: Rendszeres ellenőrzések és auditálások révén a vállalatok értékelhetik beszállítóik környezeti és társadalmi teljesítményét és biztosíthatják, hogy megfeleljenek az ESG követelményeknek.
2. Fenntarthatósági követelmények: A vállalatoknak világos fenntarthatósági követelményeket kell meghatározniuk beszállítóik számára és biztosítaniuk kell, hogy ezek a követelmények a beszállítói lánc minden szintjén érvényesüljenek.
3. Zöld innováció: Az ESG szempontok integrálása elősegíti a zöld innovációt és a technológiai fejlesztéseket, amelyek csökkentik a termelési folyamatok környezeti hatásait és növelik a fenntarthatóságot a beszállítói láncban.
4. Közös fenntarthatósági projektek: A vállalatok és beszállítóik közötti együttműködés lehetővé teszi közös fenntarthatósági projektek kidolgozását, amelyek hozzájárulnak a környezeti hatások csökkentéséhez és a társadalmi felelősségvállalás erősítéséhez.

Átláthatóság és elszámoltathatóság

Az ESG alapelvek egyik legfontosabb eleme az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosítása. A vállalatoknak felelősséget kell vállalniuk nemcsak saját tevékenységükért, hanem a teljes beszállítói láncért is. Az ESG szempontok integrálása és a fenntarthatósági jelentések készítése hozzájárulnak a vállalatok hitelességének növeléséhez és a bizalom erősítéséhez a befektetők, ügyfelek és szabályozók körében.

Átláthatóság és kiszervezés

1. ESG kommunikáció: A vállalatoknak nyíltan és őszintén kell kommunikálniuk fenntarthatósági teljesítményükről, beleértve a kiszervezett tevékenységek környezeti és társadalmi hatásait.
2. Elszámoltathatóság: A vállalatoknak vállalniuk kell a felelősséget a teljes beszállítói láncukért, és biztosítaniuk kell, hogy minden szintjén betartják az ESG alapelveket. Ez nemcsak a vállalati hírnév védelmében, hanem a hosszú távú fenntarthatóság biztosítása érdekében is létfontosságú.
3. Rendszeres jelentéskészítés: Az ESG jelentéseknek rendszereseknek kell lenniük, és tartalmazniuk kell a vállalat teljesítményét, beleértve a kiszervezett tevékenységek hatásainak értékelését és a fenntarthatósági célok elérésére tett lépéseket.

Gyakorlati megoldások a kiszervezett szennyezés ellen

A kiszervezett szennyezés jelentős kihívást jelent a vállalatok számára, különösen akkor, amikor a globális ellátási láncok hosszúak és bonyolultak. Az ESG (Environmental, Social, Governance) alapelvek alkalmazásával a vállalatok képesek kezelni és csökkenteni a kiszervezett tevékenységek által okozott környezeti hatásokat. Ebben a fejezetben gyakorlati megoldásokat és stratégiákat mutatunk be, amelyek segítségével a vállalatok fenntarthatóbbá tehetik működésüket, és minimalizálhatják a kiszervezett szennyezés hatásait.

Beszállítói ellenőrzés és auditálás

Az egyik legfontosabb lépés a kiszervezett szennyezés kezelésében a beszállítói láncok alapos ellenőrzése és auditálása. Az ESG alapelvek szerint a vállalatoknak biztosítaniuk kell, hogy beszállítóik megfeleljenek a környezetvédelmi előírásoknak, és fenntartható gyakorlatokat alkalmazzanak.

Beszállítói auditálás lépései

1. Kockázatértékelés: Az auditálási folyamat első lépése a beszállítók kockázatainak felmérése. Ez magában foglalja a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) szempontok vizsgálatát, különös tekintettel a kiszervezett tevékenységek hatásaira.
2. Audit tervezése: Az auditálási terv kidolgozása során fontos figyelembe venni a különböző beszállítói szinteket, az alkalmazott technológiákat, valamint a helyi környezetvédelmi szabályozásokat.
3. Audit végrehajtása: Az audit során a vállalatok ellenőrzik a beszállítók működését, különös tekintettel a környezeti előírások betartására, a hulladékkezelési gyakorlatokra, az energiafelhasználásra és a károsanyag-kibocsátásra.
4. Javító intézkedések: Ha az audit során problémákat találnak, a vállalatnak meg kell határoznia a szükséges javító intézkedéseket, és biztosítania kell, hogy a beszállítók megfeleljenek az ESG követelményeknek.
5. Rendszeres nyomonkövetés: Az auditálás nem egy egyszeri folyamat; rendszeres nyomonkövetésre van szükség annak biztosítására, hogy a beszállítók folyamatosan betartsák a fenntarthatósági és környezetvédelmi előírásokat.

Példa: A Nike beszállítói auditálási programja

A Nike egyik legismertebb vállalat, amely szigorú beszállítói auditálási programot alkalmaz. Az évek során számos kritikát kapott a beszállítói láncaiban tapasztalt környezeti és társadalmi problémák miatt, de az ESG alapelvek integrálásával sikerült jelentős javulásokat elérnie. A Nike rendszeresen auditálja beszállítóit, és szigorú fenntarthatósági követelményeket támaszt velük szemben, amelyek célja a kiszervezett szennyezés minimalizálása

Zöld innováció és technológiai fejlesztések

A technológiai innováció és a fenntartható gyakorlatok bevezetése kulcsfontosságú a kiszervezett szennyezés csökkentésében. Az ESG szempontok alapján a vállalatoknak törekedniük kell arra, hogy olyan technológiákat alkalmazzanak, amelyek minimalizálják a környezeti hatásokat, és elősegítik a fenntarthatóságot.

Zöld innovációs stratégia

1. Fenntartható technológiák alkalmazása: A vállalatoknak olyan technológiákat kell alkalmazniuk, amelyek csökkentik a kibocsátásokat, javítják az energiahatékonyságot és minimalizálják a hulladéktermelést. Például a megújuló energiaforrások használata és az energiahatékony gyártási technológiák bevezetése hozzájárulhatnak a környezeti terhelés csökkentéséhez.
2. Termékfejlesztés: A termékek életciklusának figyelembevételével a vállalatok fenntarthatóbb termékeket fejleszthetnek ki, amelyek kevesebb erőforrást igényelnek és kevesebb hulladékot termelnek.
3. Körforgásos gazdaság: A vállalatoknak törekedniük kell a körforgásos gazdaság elveinek alkalmazására, amely magában foglalja az anyagok újrafelhasználását, újrahasznosítását és a hulladék minimalizálását.

Példa: Siemens Zöld Technológiák

A Siemens világszerte ismert innovációiról és zöld technológiai megoldásairól. A vállalat olyan technológiákat fejleszt, amelyek lehetővé teszik az energiahatékony gyártást és a megújuló energiaforrások használatát, csökkentve ezáltal a termelési folyamatok környezeti hatásait. Ezek az innovációk különösen fontosak a kiszervezett termelési tevékenységek esetében, ahol a helyi infrastruktúra gyakran nem elég fejlett a fenntartható technológiák alkalmazásához.

Partnerségek és együttműködések

A fenntarthatósági célok elérése érdekében a vállalatoknak együtt kell működniük beszállítóikkal, kormányzati szervezetekkel és nemzetközi intézményekkel. Az ilyen partnerségek lehetővé teszik a legjobb gyakorlatok megosztását, és elősegítik a fenntartható megoldások széles körű alkalmazását.

Partnerségi modell

1. Közös fenntarthatósági célok: A vállalatoknak közösen kell meghatározniuk a fenntarthatósági célokat beszállítóikkal, és együtt kell dolgozniuk azok elérésén.
2. Kapacitásfejlesztés: A vállalatoknak támogatást kell nyújtaniuk beszállítóik számára, hogy fejlesszék kapacitásaikat a fenntarthatósági gyakorlatok terén, beleértve a technológiai fejlesztéseket és a környezetvédelmi előírások betartását.
3. Transzparencia és nyílt kommunikáció: A partnerségekben a transzparencia és az őszinte kommunikáció kulcsfontosságú a sikeres együttműködéshez. A vállalatoknak rendszeresen tájékoztatniuk kell beszállítóikat és érintettjeiket a fenntarthatósági erőfeszítéseikről és az elért eredményekről.

Példa: Unilever fenntarthatósági partnerségek

Az Unilever egyik vezető vállalat, amely fenntarthatósági partnerségeket épített ki beszállítóival. Az Unilever célja, hogy 2025-re teljes beszállítói láncát fenntarthatóvá tegye, és ehhez szoros együttműködést alakított ki beszállítóival és nemzetközi intézményekkel. Ezek a partnerségek lehetővé teszik az Unilever számára, hogy minimalizálja a kiszervezett szennyezés hatásait, és elősegítse a fenntarthatósági célok elérését.

Következő, befejező cikkünkben kiemelten foglalkozunk a magyarországi jogszabályi környezet aspektusaiból a kiszervezett szennyezés kérdéseivel, a lehetőségek és kihívások szemlézésén keresztül.

Székács Gyula - Greenpact

Hivatkozások

•  Baumert, K., et al. (2019). The risk of carbon leakage in global climate agreements. International Environmental Agreements: Politics, Law and Economics. Elérhető: Springer Link.
•  Davis, S. J., & Caldeira, K. (2010). Consumption-based accounting of CO2 emissions. Proceedings of the National Academy of Sciences, 107(12), 5687-5692.
•  European Commission (2021). Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD). Elérhető: EC Europa.
•  Global Reporting Initiative (GRI) (2020). Standards for Sustainability Reporting. Elérhető: GRI.
•  Greenpeace (2012). Toxic Threads: The Big Fashion Stitch-Up. Elérhető: Greenpeace.
•  International Energy Agency (2020). Global CO2 emissions from steel production. Elérhető: IEA.
•  Kander, A., et al. (2015). TBEET: A technology-adjusted balance of emissions embodied in trade. Ecological Economics, 113, 41-52.
•  KPMG (2020). The Time Has Come: The KPMG Survey of Sustainability Reporting 2020. Elérhető: KPMG.
•  MOL Group (2021). MOL Sustainability Report 2021.
•  Patagonia (2020). 2020 Environmental and Social Responsibility Report. Elérhető: Patagonia.
•  Peters, G. P., et al. (2011). Growth in emission transfers via international trade from 1990 to 2008. Proceedings of the National Academy of Sciences, 108(21), 8903-8908.
•  Task Force on Climate-related Financial Disclosures (TCFD) (2021). Recommendations of the Task Force on Climate-related Financial Disclosures. Elérhető: TCFD.
•  UN Global Compact (2015). Guide to Corporate Sustainability: Shaping a Sustainable Future. Elérhető: UN Global Compact.
•  UNEP (2019). The Environmental Impacts of the Electronics Industry. United Nations Environment Programme. Elérhető: UNEP.
•  Unilever (2021). Unilever’s Sustainability Report 2021. Elérhető: Unilever.
•  Wiedmann, T., & Lenzen, M. (2009). Multi-region input–output analysis of carbon footprints. Ecological Economics, 68(7), 1830-1838.
•  World Economic Forum (2020). ESG Reporting: Landscape Review and Action Plan. Elérhető: WEF.