Kiszervezett szennyezés, vállalati felelősség és ESG: lépéshátrány vagy versenyelőny? – 1. rész
Aug 14, 2024Az elmúlt évtizedekben a globalizáció jelentős változásokat hozott a vállalati működésben, különösen a termelés kiszervezésében és a nemzetközi ellátási láncok fejlődésében. A kiszervezés (outsourcing) során a vállalatok egyes üzleti tevékenységeiket, különösen a termelési folyamatokat, külső cégeknek vagy külföldi országokba helyezik át, hogy kihasználják az alacsonyabb munkaerő-költségeket, a kedvezőbb adózási feltételeket és gyakran a kevésbé szigorú környezetvédelmi szabályozásokat.
A kiszervezésnek számos gazdasági előnye van, azonban komoly környezeti és társadalmi következményei is lehetnek. Az egyik ilyen következmény a kiszervezett szennyezés (outsourced pollution) jelensége, amikor a vállalatok a környezetre káros tevékenységeiket olyan országokba helyezik át, ahol a környezetvédelmi szabályok enyhébbek. Ez a gyakorlat lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy javítsák saját környezeti mérlegüket anélkül, hogy valójában csökkentenék a globális szennyezést.
Az ESG (Environmental, Social, Governance) szempontok, amelyek a vállalatok környezeti, társadalmi és irányítási teljesítményét mérik, egyre inkább előtérbe kerülnek a vállalati fenntarthatóság kérdésében. Az ESG keretrendszer célja, hogy a vállalatokat átláthatóbbá és felelősségteljesebbé tegye, nemcsak saját működésük, hanem a teljes beszállítói láncuk vonatkozásában is. Az ESG alapelvek figyelembevételével a vállalatoknak felelősséget kell vállalniuk azért, hogy a kiszervezett tevékenységek ne járjanak negatív környezeti és társadalmi hatásokkal.
A témát három részben, folytatásos cikkekben közöljük és 360 fokban járjuk körül, hogy teljes képet adjunk az olvasóknak a kiszervezett szennyezés problémájának legfontosabb kockázatairól a vállalat fenntartható működése szempontjából.
A probléma
A kiszervezett szennyezés problémája összetett és globális jelentőségű. Míg a vállalatok számára vonzó lehet a szennyező tevékenységek áthelyezése olyan országokba, ahol a környezetvédelmi előírások kevésbé szigorúak, ezzel gyakran csak a szennyezés helyét változtatják meg, nem pedig annak mértékét.
Ez a jelenség különösen aggasztó a karbon-szivárgás (carbon leakage) esetében, ahol a szén-dioxid kibocsátás csökkenés egy fejlett országban, míg a kevésbé fejlett országban növekszik, ami globálisan kedvezőtlen hatást eredményez.
Hasonló hatást láthatunk amikor az ESG szempontok integrálása nélkül a vállalatok csapdába esnek a "zöldre festés" (greenwashing) jelenségével, amikor fenntarthatósági céljaikat és eredményeiket félrevezetően kommunikálják anélkül, hogy valódi hatást érnének el. Ez különösen igaz akkor, ha a kiszervezett tevékenységek során keletkező környezeti és társadalmi hatásokat nem veszik figyelembe a fenntarthatósági jelentésekben.
Kontextus: A globális és magyarországi környezet
A globalizáció és a nemzetközi kereskedelem növekedésével párhuzamosan Magyarországon is egyre több vállalat alkalmazza a kiszervezési stratégiát. Azonban fontos megérteni, hogy ezek a megoldások nemcsak gazdasági, hanem környezeti és társadalmi hatásokkal is járnak. Az Európai Unió szigorúbb környezetvédelmi és fenntarthatósági szabályozásai révén a magyar vállalatoknak is egyre nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az ESG szempontok betartására, különösen a kiszervezési döntések során.
Az ESG jelentések egyre inkább kötelezővé válnak a nagyobb vállalatok számára Magyarországon is és ezek a jelentések nemcsak a vállalatok saját működésére, hanem a beszállítói láncokra is kiterjednek. Az ESG szempontok figyelembevétele nemcsak a szabályozói követelményeknek való megfelelést segíti, hanem hozzájárul a vállalatok hosszú távú fenntarthatóságához és versenyképességéhez is.
Mi az a kiszervezett szennyezés?
A kiszervezett szennyezés (outsourced pollution) olyan jelenség, amikor egy vállalat a termelési tevékenységeit olyan országokba helyezi át, ahol a környezetvédelmi szabályozások kevésbé szigorúak. Ennek következtében a szennyezés és a környezeti terhelés nem szűnik meg, hanem csupán áthelyeződik egy másik régióba, amely gyakran kevésbé képes vagy hajlandó kezelni a környezeti károkat. Ez a jelenség különösen gyakori a globalizáció és a nemzetközi kereskedelem erősödésével.
Miért történik?
A kiszervezett szennyezés elsődleges oka a gazdasági haszon maximalizálása. A vállalatok több okból kifolyólag döntenek a termelés külföldre történő áthelyezése mellett:
- Költségcsökkentés: Az alacsonyabb munkaerő-költségek és a kedvezőbb adózási feltételek vonzóvá teszik a fejlődő országokat a vállalatok számára.
- Lazább szabályozások: Olyan országokban, ahol a környezetvédelmi szabályozások kevésbé szigorúak, a vállalatoknak kevesebb költséget kell fordítaniuk a környezetvédelmi előírások betartására. Ez csökkenti a termelési költségeket, miközben növeli a környezeti terhelést.
- Piaci nyomás: A verseny erősödése arra kényszeríti a vállalatokat, hogy költségeiket minimalizálják és profitjukat maximalizálják. A kiszervezés lehetőséget ad arra, hogy a vállalatok olcsóbban termeljenek és így versenyképesek maradjanak.
A kiszervezett szennyezés különösen jellemző az ipari szektorban, ahol a termelési folyamatok jelentős környezeti hatásokkal járnak. A textilipar, a vegyipar és az autóipar kimondottan érintett ebben a kérdésben.
Példák és esetek
Textilipar
A textilipar az egyik legnagyobb mértékben kiszervezett ágazat, különösen Ázsiába, például Kínába, Bangladesbe és Indiába. Ezekben az országokban a gyártási folyamatok gyakran jelentős vízszennyezéssel és vegyi anyagok kibocsátásával járnak. Míg a fejlett országok, mint az Egyesült Államok és az Európai Unió országai csökkentik saját környezeti lábnyomukat, a szennyezés áttevődik ezekbe a fejlődő régiókba. A Greenpeace szerint a textilipar az egyik legnagyobb vízszennyező ágazat a világon és a kiszervezés révén ezek a környezeti hatások olyan országokra hárulnak, ahol a környezetvédelmi infrastruktúra gyakran hiányos.
Elektronikai ipar
Az elektronikai ipar is jelentős mértékben hozzájárul a kiszervezett szennyezéshez. A mobiltelefonok, számítógépek és más elektronikai eszközök gyártása gyakran olyan országokban zajlik, ahol a környezeti szabályozások kevésbé szigorúak. Kína és Délkelet-Ázsia több országa központi szerepet játszik ezeknek a termékeknek a gyártásában. A gyártási folyamatok gyakran jelentős mennyiségű veszélyes hulladékot termelnek, amelyeket nem mindig kezelnek megfelelően, ami súlyos környezeti és egészségügyi kockázatokkal jár.
Autóipar
Az autóiparban a kiszervezés gyakran az alkatrészgyártásra vonatkozik, amelyet alacsonyabb költségekkel rendelkező országokban végeznek. Például az autóalkatrészek gyártása során keletkező szennyezés, beleértve a szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátását, jelentős környezeti problémákat okozhat olyan régiókban, ahol a környezetvédelmi előírások nem szigorúak. A gyártás során használt vegyi anyagok és a termelési hulladékok kezelése gyakran nem felel meg a nemzetközi szabványoknak, ami súlyosbíthatja a helyi környezeti problémákat.
A kiszervezett szennyezés hatása a beszállítói láncokra
A kiszervezett szennyezés jelentős hatással van a globális beszállítói láncokra, különösen akkor, ha a termelést olyan régiókba helyezik át, ahol a környezetvédelmi szabályozások kevésbé szigorúak. A beszállítói láncok komplexitása és hossza miatt gyakran nehéz nyomon követni a termelési folyamatok összes környezeti hatását, ami növeli a globális szennyezés mértékét és bonyolítja a vállalatok felelősségvállalását.
Ellátási láncok áttekintése
A globális beszállítói láncok összetett rendszerek, amelyek számos országban működő gyártók és beszállítók hálózatát foglalják magukban. Ezek a láncok lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy optimalizálják termelési folyamataikat, minimalizálják a költségeket és gyorsan reagáljanak a változó piaci igényekre. Azonban az ellátási láncok hossza és összetettsége miatt a vállalatok számára nehéz lehet pontosan nyomon követni a teljes környezeti hatást.
Az ESG (Environmental, Social, Governance) keretrendszer alkalmazása segíthet átláthatóbbá tenni ezeket a folyamatokat. Az ESG elvei alapján a vállalatoknak nemcsak a saját működésüket kell fenntarthatóvá tenniük, hanem biztosítaniuk kell, hogy beszállítóik is megfeleljenek a környezetvédelmi előírásoknak és fenntarthatósági céloknak.
Környezeti hatások
Láthattuk, hogy a kiszervezett tevékenységek gyakran növelik a globális környezeti terhelést A beszállítói láncok hossza és komplexitása miatt ezek a hatások nehezen átláthatók és gyakran nem szerepelnek a vállalatok fenntarthatósági jelentéseiben.
Egy tipikus példa erre az elektronikai ipar, ahol a termelés számos különböző országban történik, mindegyikben eltérő környezetvédelmi szabályozásokkal. A beszállítói láncokban fellépő környezeti hatások közé tartozik a levegőszennyezés, a vízszennyezés, a talajszennyezés, valamint a hulladékok és veszélyes anyagok kezelésének problémái. Ezek a hatások súlyosbíthatják a helyi közösségek környezeti problémáit és globálisan is hozzájárulnak a szennyezés növekedéséhez.
Karbon szivárgás
A karbon szivárgás (carbon leakage) az egyik legkomolyabb probléma, amelyet a kiszervezett szennyezés okoz.
Például, amikor az európai acélgyártók Kínába helyezték át a termelés egy részét, csökkent az európai kibocsátás, de Kínában nőtt, mivel a gyártási folyamatok ott kevésbé hatékonyak és környezetbarátok. Ennek eredményeként a globális szén-dioxid-kibocsátás nem csökkent, és a szennyezés egyszerűen áttevődött egy másik régióba.
A karbon szivárgás mellett más környezeti problémák is felmerülnek a kiszervezett termelés során, például:
- Vízszennyezés: A textiliparban, ahol a gyártási folyamatok során nagy mennyiségű vizet és vegyi anyagokat használnak, a szennyezett víz gyakran kezeletlenül kerül a helyi vízforrásokba. Ez különösen problematikus olyan országokban, ahol nincs megfelelő víztisztítási infrastruktúra.
- Levegőszennyezés: Az autóipar és az elektronikai ipar termelési folyamatai gyakran járnak együtt nagy mennyiségű káros anyag kibocsátásával, amelyek hozzájárulnak a légszennyezéshez és az üvegházhatású gázok növekedéséhez.
ESG integráció a beszállítói láncokba
Az ESG szempontok integrálása a beszállítói lánc menedzsmentjébe kulcsfontosságú a kiszervezett szennyezés hatásainak kezelésében. A vállalatoknak biztosítaniuk kell, hogy beszállítóik megfeleljenek a környezetvédelmi előírásoknak és hogy termelési folyamataik fenntarthatóak legyenek.
Példák:
- Beszállítói auditálás
- Zöld innováció
- Fenntarthatósági követelmények
Az ESG szempontok integrálása nemcsak a vállalatok saját működésére terjed ki, hanem a teljes beszállítói lánc átláthatóságára és felelősségére is. Ez segíthet minimalizálni a kiszervezett szennyezés hatásait és biztosítani, hogy a globális környezeti terhelés csökkenjen.
Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy segítsünk a vállalatoknak a fenntarthatósági célok elérésében és az ESG alapelvek integrálásában. szolgáltatásaink között szerepelnek a következők:
- ESG képzési programok: célzott tréningek, amelyek segítenek a vállalatoknak megérteni és alkalmazni az esg szempontokat a mindennapi működésükben. Részletek (link)
- Tanácsadási szolgáltatások: szakértői tanácsadás az esg stratégiák kidolgozásában és végrehajtásában, beleértve a beszállítói lánc auditálását és a fenntarthatósági jelentéskészítést. Részletek (link)
- Fenntarthatósági jelentéskészítés: segítségnyújtás a vállalatoknak átfogó és transzparens fenntarthatósági jelentések készítésében, amelyek megfelelnek a nemzetközi szabványoknak. Részletek (link)
Következő cikkünkben a jelentéskészítési keretrendszerek aspektusából nézünk rá a kiszervezett szennyezésre és gyakorlati megoldások bemutatásával segítjük a lehetőségeket megtalálni.
Székács Gyula - Greenpact
Hivatkozások
- Baumert, K., et al. (2019). The risk of carbon leakage in global climate agreements. International Environmental Agreements: Politics, Law and Economics. Elérhető: Springer Link.
- Davis, S. J., & Caldeira, K. (2010). Consumption-based accounting of CO2 emissions. Proceedings of the National Academy of Sciences, 107(12), 5687-5692.
- European Commission (2021). Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD). Elérhető: EC Europa.
- Global Reporting Initiative (GRI) (2020). Standards for Sustainability Reporting. Elérhető: GRI.
- Greenpeace (2012). Toxic Threads: The Big Fashion Stitch-Up. Elérhető: Greenpeace.
- International Energy Agency (2020). Global CO2 emissions from steel production. Elérhető: IEA.
- Kander, A., et al. (2015). TBEET: A technology-adjusted balance of emissions embodied in trade. Ecological Economics, 113, 41-52.
- KPMG (2020). The Time Has Come: The KPMG Survey of Sustainability Reporting 2020. Elérhető: KPMG.
- MOL Group (2021). MOL Sustainability Report 2021.
- Patagonia (2020). 2020 Environmental and Social Responsibility Report. Elérhető: Patagonia.
- Peters, G. P., et al. (2011). Growth in emission transfers via international trade from 1990 to 2008. Proceedings of the National Academy of Sciences, 108(21), 8903-8908.
- Task Force on Climate-related Financial Disclosures (TCFD) (2021). Recommendations of the Task Force on Climate-related Financial Disclosures. Elérhető: TCFD.
- UN Global Compact (2015). Guide to Corporate Sustainability: Shaping a Sustainable Future. Elérhető: UN Global Compact.
- UNEP (2019). The Environmental Impacts of the Electronics Industry. United Nations Environment Programme. Elérhető: UNEP.
- Unilever (2021). Unilever’s Sustainability Report 2021. Elérhető: Unilever.
- Wiedmann, T., & Lenzen, M. (2009). Multi-region input–output analysis of carbon footprints. Ecological Economics, 68(7), 1830-1838.
- World Economic Forum (2020). ESG Reporting: Landscape Review and Action Plan. Elérhető: WEF.
Fenntarthatósági tanácsadás mellett képzésekkel is támogatunk
Workshopokkal
ESG reggelivel
Webinárokkal
Megismerheted a legfontosabb stratégiákat és gyakorlati megoldásokat, amelyekkel vállalatod környezettudatosabbá és hatékonyabbá válhat. Fejleszd tudásod szakértői útmutatással, és légy versenyképesebb a fenntarthatóság terén!