Felszín alatti vizek Magyarországon

Magyarország felszíni és felszín alatti vizekben egyaránt bővelkedik, azonban vízmérlegünk hosszú ideje negatív.  Ebben a cikkben elsősorban a felszín alatti vizekre fókuszálunk és néhány érdekességet osztunk meg róluk. Fontos azt a fogalmi kérdést tisztázni, hogy a talajvíz nem egyenlő a felszín alatti vizekkel, hanem annak csupán egy kategóriája.

Magyarország vízügyi helyzete

Magyarország vízgazdálkodása az utóbbi időben egyre inkább a viták középpontjába került. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy az ország földrajzi elhelyezkedése kedvező a vízkészletek szempontjából, azonban a helyzet ennél összetettebb. A Kárpát-medencében nagy mennyiségű, mintegy 5000 km³ statikus vízkészlet található. Ezzel szemben a dinamikus vízkészletek – amelyek fenntartható módon kitermelhetők – éves szinten mindössze 1,5-3 km³ között mozognak. Ezért kiemelten fontos az ésszerű és fenntartható vízgazdálkodás.
Felszín alatti vízkészleteink egy része a határokon átnyúlik, így a szomszédos országokkal kell együttműködnünk megóvásukért.

Magyarországon az ivóvízellátás jelentős része, mintegy 94%-a, felszín alatti vizekből származik, míg az európai átlag körülbelül 75%-ra tehető. Ez is jól mutatja, hogy mennyire lényeges a felszín alatti vízkészletek megőrzése és védelme hazánkban.

A felszín alatti vizek típusai

A felszín alatti vizek több kategóriába sorolhatók:

• Talajnedvesség
• Talajvíz
• Rétegvíz
• Karsztvíz
• Ásványvizek és gyógyvizek
• Hévíz/termálvíz

A felszín alatti vizek jelentősége

A felszín alatti vizek kiemelkedő szerepet töltenek be Magyarország vízgazdálkodásában, hiszen az ivóvízellátás túlnyomó része ezekből a forrásokból történik. Emellett a mezőgazdaság is jelentős vízfelhasználó, különösen az öntözés tekintetében. A klímaváltozás előrehaladtával egyre gyakoribbak az aszályos időszakok, ezért az öntözéses gazdálkodás szerepe növekszik. Azonban hazánk mezőgazdasági vízgazdálkodása komoly kihívásokkal küzd, hiszen a szélsőséges időjárási viszonyok miatt az aszály és a belvíz is visszatérő problémát jelent.

A Pálfai-féle belvíz-veszélyeztetettségi térkép alapján az Alföld és a Kisalföld Magyarország leginkább belvízveszélyes területei közé tartozik. Ezzel párhuzamosan az aszály leginkább az Alföldet érinti. A vízgazdálkodás fejlesztése és a megfelelő infrastruktúra kiépítése létfontosságú lenne ezen problémák kezelésére, mivel az Alföld egyes részein a talajvíz szintje 4-8 métert süllyedt az utóbbi 40 évben.

A felszín alatti vizek kihasználtsága és lehetőségei

Bár Magyarországon a felszín alatti vízkészletek jelentős szerepet játszanak az öntözésben, az ivóvíz ellátásban, emellett ipari felhasználásuk is jelentős. Kihasználtságuk még mindig nem teljes. Az ország területének mintegy 80%-a alatt található termálvíz, amely hatalmas lehetőségeket rejt magában. Magyarország geotermikus potenciálja Európában kiemelkedő, és megfelelő technológiákkal a termálvízkutak fenntartható módon alkalmazhatók lennének például fűtésre, fürdők üzemeltetésére és egyéb energetikai célokra.

A vízgazdálkodás hatékonyságát növelhetné, ha a korábban megszüntetett belvízelvezető csatornákat és tározókat újra kiépítenék. Ez lehetővé tenné, hogy a belvizes időszakokban összegyűjtött többletvíz később hasznosításra kerüljön, például öntözésre vagy ipari felhasználásra.

Felszín alatti vizeink felhasználásánál, fontos, hogy figyelembe vegyük a statikus és megújuló készletek arányát, és elhelyezkedését. Ezért nem célszerű nagy vízigényű ipari létesítményeket telepíteni olyan területekre, ahol ez ellátási problémákat okoz a vízszolgáltatásban. 

Mikroműanyagok a vizekben

Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapott a mikroműanyagok problémája, amely a vízkészleteket sem kíméli. A mikroműanyagok szinte mindenhol megtalálhatók, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO)  adatai alapján egy átlagos ember 39 000 - 100 000 mikroműanyag részecskét fogyaszt évente, amelyek étellel és itallal kerülnek a szervezetünkbe. Ezek a részecskék nemcsak csomagolt élelmiszerekből származhatnak, hanem a mezőgazdasági földeken keresztül is bejuthatnak az élelmiszerláncba. Fontos, hogy senki nem önszántából fogyasztja a mikroműanyagot, ezek a víz és élelmiszerek szennyezése következtében kerülnek a szervezetünkbe és komoly egészségügyi kockázatokat hordoznak. A szervezetbe kerülő mikroműanyagok többsége távozik a szervezetünkből, azonban a bennmaradó körülbelül 10%, emésztőrendszeri- és májproblémákhoz vezethet.

A megfelelő hulladékkezelés és újrahasznosítás kiemelt fontosságú a mikroműanyag-szennyezés csökkentése érdekében. Magyarország felszíni vizeiben már kimutatták a mikroműanyagok jelenlétét, ám a rétegvizek esetében ez egyelőre nem jellemző. Ez is egy újabb ok arra, hogy a felszín alatti vízkészleteink védelmét komolyan vegyük és hosszú távon fenntartható módon gazdálkodjunk velük.

A palackozott vizek sokkal több mikro- és nanoműanyagot tartalmazhatnak mint eddig gondoltuk, egy új kutatási módszerrel pedig rámutattak, hogy a palackozott vizek 90 %-ban, 2,4 ± 1,3 × 10⁵ részecske/liter mikro- és nanoműanyag koncentrációt mértek (Qian et al. 2024).
Ehhez viszonyítva sokkal kedvezőbb választás lehet a “csapvíz”, ugyanis hazánkban a közműves ivóvízellátás 94%-a felszín alatti vízforrásokból származik, a felszín alatti vízforrások közül, a rétegvizek és a parti szűrésű vizek a legjelentősebb ivóvíz adó. A parti szűrésű  vizek közel 2 millió ember ivóvízellátását biztosítják (köztük a Budapesten élőkét is). A felszín alatti vizekbe a fizikai tényezők miatt nem tudnak lejutni a mikroműanyag részecskék. A csapvízbe kerülő mikroműanyagok a vízhálózatból tudnak a vízbe kerülni. A csapvízben átlagosan a tanulmányok szerint jóval kevesebb mint 1 részecske/liter a mikroműanyag koncentrációja. Ez alapján elmondható, hogy a csapvíz biztonsággal fogyasztható a mikroműanyagokat vizsgálva.

Összegzés

Magyarország vízügyi helyzete összetett kérdés, amelyben kiemelt szerep jut a felszín alatti vizeknek. Az ésszerű vízgazdálkodás, a termálvizek fenntartható kihasználása és a mikroműanyag-szennyezés csökkentése mind olyan tényezők, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a jövő generációi is megfelelő vízellátásban részesüljenek. A klímaváltozás és a növekvő vízigény miatt elengedhetetlen a meglévő vízkészleteink védelme és a hatékonyabb felhasználásra való törekvés.

Balogh Krisztián - Greenpact

Források:

Szűcs, P. (2017). FELSZÍN ALATTI VIZEK – a HIDROLÓGIAI CIKLUS LÁTHATATLAN RÉSZE. Magyar Tudomány. https://doi.org/10.1556/2065.178.2017.10.2

Laura, J. (2023). Aki műanyagot vet, mikroműanyagot arat. A talajban és a termesztett növényeinkben is ott van már a szennyezés | Másfélfok. https://masfelfok.hu/2023/04/13/muanyagszennyezes-mikromuanyag-mezogazdasag-foldek-talaj-novenyek/

Qian, N., Gao, X., Lang, X., Deng, H., Bratu, T. M., Chen, Q., Stapleton, P., Yan, B., & Min, W. (2024). Rapid single-particle chemical imaging of nanoplastics by SRS microscopy. Proceedings of the National Academy of Sciences, 121(3). https://doi.org/10.1073/pnas.2300582121

Izsák B. & Vargha M. (2020) Mikroműanyag az ivóvízben, Környezetegészségügy- nézetek és cáfolatok. https://egeszsegtudomany.higienikus.hu/cikk/2020-1-2/EgTud.2020.1-2.105.pdf