Az Európai Unióban 2019-től kezdve felgyorsult a fenntarthatóság ösztönzése a vállalkozások számára. Az Európai Zöld Megállapodás és az Európai Bizottság növekedési stratégiája különféle ösztönző rendelkezésekkel és finanszírozási eszközökkel támogatja az átállást a fenntartható európai uniós gazdasági működésre.

Ezt a folyamatot az ún. Irány az 55% fenntarthatósági intézkedési csomag is segíti, amelynek célja a kibocsátások 55%-os csökkentése 2030-ig. Az európai klímarendelet jogi kötelezettséggé teszi az EU számára ezt a klímacélt és előírja az uniós országok számára, hogy új jogszabályokat hozzanak létre ennek elérése érdekében, valamint, hogy 2050-re klímasemlegessé tegyék az EU-t. Magyarországon is ennek jegyében lépett életbe január 1-jén az ún. ESG törvény, valamint számos más jogszabály.

Ezek a jogszabályok 2026-ig csak a nagyvállalatokra vonatkoznak közvetlenül, azonban a kkv szektornak is komoly kötelezettségekkel jár, hiszen közvetetten, széles körű adatszolgáltatással jár a részükről is.

Milyen jogszabályokat kell a KKV-knak is ismerni?

1) Német beszállítói lánc átvilágítási törvény (LkSG)

A magyar vállalkozások egy jelentős része már 2023. január elsejétől érintetté vált a német beszállítói lánc átvilágítási törvény, az ún. LkSG* alapján adatszolgáltatási kötelezettségre voltak kötelezve. A Lieferkettengesetz (LkSG) bevezetésével a jogalkotó megteremtette a felelős és fenntartható értékteremtés kereteit a teljes ellátási lánc mentén. A törvény értelmében, a 3000 fős vagy annál nagyobb létszámú, Németországban székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező vállalatoknak kötelezően ellenőrizniük és minimalizálniuk kell az emberi jogi és környezetvédelmi kockázatokat, mind közvetlen, mind közvetett beszállítóik vonatkozásában.

Az új előírások nemcsak a német anyavállalattal rendelkező magyar cégeket érintik, hanem a magyarországi német vállalatok beszállítóit és a Németországba termékeket exportáló magyar vállalatokat is. Ennek következtében a német vállalatokkal kapcsolatban álló magyar beszállítók megnövekedett adatkéréseket, szigorúbb szerződéses követelményeket és ellenőrzéseket, valamint további adminisztrációs terhet és ezzel együtt járó többletköltséget kell abszolválniuk.

* Lieferkettensorgfaltspflichtengesetz, rövidítve LkSG; magyarul német ellátási lánc fenntarthatósági törvénye, angolul German Supply Chain Sustainability

2) 2024. január 1. – Magyar ESG törvény

Ez év januárjától ESG átvilágítási és beszámolási kötelezettség lép érvénybe a nagyvállalatok számára (a Számviteli törvény részletezése alapján). Első körben a 3-ból 2 feltétel teljesítő vállalkozásoknak kell jelenteni: 20 Mrd árbevétel; 10 Mrd mérlegfőösszeg, 500 fő alkalmazott. A törvény szerint nem kötelezettek is, például a kkv-k pedig pénzt és ügyfeleket veszítenek, ha nem készülnek fel és lépnek időben.

A tőkepiac-orientált kis- és középvállalkozások, a nem komplex hitelintézetek, valamint a captive (viszont)biztosítótársaságok esetében a követelmények 2026. január 1-jétől érvényesek, a kötelező jelentéstétel pedig 2027-ben kezdődik.

3) 2024. tavasz – az EU CSDDD direktíva

Az Európai Unió Vállalati Fenntarthatósági Kötelezettségekről szóló Irányelvének (CSDDD) célja, hogy fokozza a vállalatok felelősségvállalását és átláthatóságát a fenntarthatósági gyakorlatok terén. Az irányelv előírja, hogy az uniós vállalatoknak az egész értékláncukban figyelembe kell venniük a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) szempontokat és azokat be kell építeniük üzleti stratégiájukba. A CSDDD keretében a cégek kötelesek lesznek ESG jelentéseket készíteni, amelyekben részletesen beszámolnak az általuk alkalmazott fenntarthatósági intézkedésekről, az elért eredményekről és a jövőbeli célkitűzéseikről. Ez az irányelv hozzájárul az EU klímasemlegességi céljainak eléréséhez, miközben növeli a vállalatok elszámoltathatóságát és ösztönzi a fenntartható üzleti gyakorlatokat.

Az ESG szempontok KKV vállalati működésbe történő beépítése

Az ESG szempontok beépítése a KKV-k vállalati működésébe elengedhetetlen mind a külső (piaci és szabályozási elvárások), mind a belső (vállalati kultúra és fenntarthatósági célok) tényezők szempontjából. Nézzük, melyek ezek!

Belső tényezők

• Saját működés alaposabb áttekintése, erősségek és gyengeségek feltárása az ESG szempontú átvilágítással.
• Költségmegtakarítási és működési racionalizálási lehetőségek feltárása.
• ESG kockázatok (pl. a mezőgazdaságban a klímakockázat) és lehetőségek (pl. piacnyerési lehetőség) azonosítása.
• Munkáltatói márka erősítése mind a munkavállalók, mind a stratégiai partnerek és a vásárlók felé. (A Z generáció kimondottan előnyben részesíti a fenntarthatóan működő vállalkozásokat munkavállalói és termék/szolgáltatás vásárlói oldalról egyaránt.)

Külső tényezők

• A nagyvállalatok adatbekérései és a jogi szabályozási által támasztott szigorú ellátási lánc követelményeinek való megfelelés.
• Jövőbeni jogszabályi megfelelés időben alkalmazott támogatása (a jogalkotó egyértelmű célja a felmenő rendszerű, egyre inkább kiszélesített érintettség).
• Kedvező finanszírozáshoz való hozzáférés lehetősége, úgy, mint zöld hitelek, pályázatok, befektetések, közbeszerzések.
• Fogyasztói elvárásoknak való megfelelés.
• Javuló márkaérték.
• Nemzetközi ESG jelentéstételi sztenderdeknek és ESG minősítéseknek való megfelelés.
• ESG jelentéstételre és adatszolgáltatásra való felkészülés.

Milyen lépéseket érdemes megtennie a KKV szektornak? Vegyük sorra!

1.  Emberi jogi és környezetvédelmi átvilágítás

Annak vizsgálata, hogy a működése vagy az értékláncában lévő beszállítóinak működése, milyen szinten felel meg az emberi jogi és környezetvédelmi kötelezettségeknek és előírásoknak.

2.  ESG piaci kockázatok és ESG felmérés

Átvizsgálni, hogy milyen lehetőségeket és veszélyeket rejt magában az ESG törvény a vállalkozásra a beszállítók, a piac és a versenytársak vonatkozásában. Mikor és milyen mélységben lesz a folyamat szükséges a vállalkozásnak. Mikor lesz közvetve vagy közvetlenül érintett?

3.  Szabályzatok és folyamatok kialakítása

Belső folyamatok és szabályzatok kidolgozása a megrendelői kockázatértékeléseken való jó megfelelés érdekében.

4.  Szerződések átvizsgálása

Szerződéses stratégia átvizsgálása és szükség esetén átalakítása annak érdekében, hogy a megrendelői elvárásoknak hosszú távon megfeleljen.

5.  Fenntarthatósági stratégia készítés a hosszú távú üzleti lehetőségekért

A fenntarthatóság nem csupán többletköltséget, hanem a legtöbb esetben racionalizálást, tudatosabb működési folyamatokat vagy éppen hatékonyabb munkaszervezést jelent. Vagyis egy tudatosabb gondolkodásmódot és vállalatvezetést. Olyan hosszú távú üzleti stratégia, amely a gazdasági szempontok mellett a környezetvédelmi és társadalmi-szociális szempontokat is beépíti a mindennapi munkafolyamataiba és ehhez a szükséges erőforrásokat (pénz, munkaerő stb.) is biztosítja.

A kampányszerű fenntarthatósági és ad hoc programok felett eljárt az idő: vagy stratégiai szintre tudja emelni egy vállalat a fenntarthatóságot vagy hosszú távon kockáztathatja piaci pozícióját.

A Greenpact küldetése, hogy személyre szabott tanácsadással támogassuk partnereinket az ESG alapú üzleti gyakorlatok megvalósításában, melynek révén hosszú távon fenntartható profitot és értéket teremtenek.

Partnereink kiemelkednek a versenyből, új piaci lehetőségeket fedeznek fel és elősegítik az átalakulást saját iparágukban.

Keress bennünket, hogy átlásd és felmérd, a te vállalkozásodra mikor, milyen formában és mértékben lesz érvényes az ESG szabályozás! Foglalj időpontot a linken!

https://www.greenpact.hu/idopontfoglalo

Csabai Hajnalka - Greenpact