A fenntarthatóság koncepciója az elmúlt évtizedekben egy szűk környezetvédelmi fókuszból átalakult egy átfogó üzleti paradigmává. A fenntartható fejlődés olyan fejlődési folyamat, amely kielégíti a jelenlegi igényeket anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk igényeit. A fenntartható fejlődés három pillére a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság.

A gazdasági fenntarthatóság azt jelenti, hogy az erőforrásokat hatékonyan kell felhasználni annak érdekében, hogy biztosítsuk az emberi jólétet. A társadalmi fenntarthatóság lényege, hogy biztosítani kell az embereknek az alapvető szükségleteiket és lehetőségeket. A környezeti fenntarthatóság célja pedig megőrizni a természeti erőforrásokat és csökkenteni az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását.

A fenntarthatóság jelentősége nem korlátozódik pusztán a nagyvállalatokra; a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára is egyre fontosabbá válik, mint a versenyelőny megszerzésének és hosszú távú sikerük biztosításának eszköze. Ebben a kontextusban a fenntarthatóság a vállalati stratégia szerves részévé válik, amely elősegíti az erőforrás-hatékonyságot, az innovációt és a társadalmi felelősségvállalást. A fenntartható fejlődés előtérbe helyezése nem csak etikai döntés, hanem gazdaságilag is megalapozott lépés, amely segíthet a vállalatoknak azonosítani és kezelni azokat a kockázatokat és lehetőségeket, amelyek hosszú távú sikerüket befolyásolják.

A globális piacok és szabályozási környezet egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a vállalatokra, hogy vegyék komolyan a fenntarthatósági teljesítményüket. Az ESG keretrendszer nem csak egy iránytűként szolgál a fenntarthatósági célok eléréséhez, hanem egy egyre fontosabbá váló mérőeszközként is, amely befolyásolja a befektetői döntéseket, a fogyasztói preferenciákat és a szabályozói elvárásokat. Ennek eredményeképpen a kkv-k számára is elengedhetetlenné vált a fenntarthatósági stratégiák kidolgozása és bevezetése, amelyek nem csak a környezeti és társadalmi hatásokat minimalizálják, hanem hosszú távú gazdasági előnyöket is biztosítanak.

A vállalati fenntarthatóság jelentősége

A vállalati fenntarthatóság középpontjában az áll, hogy a vállalkozások hogyan kezelik azokat a gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásokat, amelyekkel tevékenységeik során szembesülnek. Ez magában foglalja a környezetvédelmi felelősségvállalást, a társadalmi igazságosságot és a gazdasági hatékonyságot. A cél nem csupán a rövid távú profitmaximalizálás, hanem egy olyan üzleti modell kialakítása, amely hosszú távon fenntartható.

Ha egy mondatban akarjuk összefoglalni:

A vállalati fenntarthatóság az erőforrások optimalizálását és a vállalkozás működési folyamatainak racionalizálását jelenti.

A fenntarthatóság integrált megközelítése azt jelenti, hogy a vállalatok nem kizárólag a pénzügyi teljesítményre összpontosítanak, hanem egyenlő súllyal kezelik a környezeti és társadalmi teljesítményüket is. Ez a megközelítés segíti a vállalatokat abban, hogy hosszú távú stratégiákat alakítsanak ki, csökkentsék környezeti lábnyomukat, javítsák közösségeik jólétét és növeljék piaci versenyképességüket.

Stakeholderek változó elvárásai és a vállalati felelősség

A vállalatok stakeholder elmélete tekinthető a vállalat és a társadalom viszonyrendszerét bemutató vezető paradigmának.

Kicsit közelebbről megvizsgálva az érintettek körét, egyértelműen kirajzolódik, hogy rendkívül sokrétű és széleskörű azok száma, akikre egy vállalat közvetett, vagy közvetlen módon hatással van. Ez az elmélet szorosan összefügg a CSR (Corporate Social Responsibility) elmélettel, mert a CSR elméletnek is abban a megközelítésben van jelentősége, hogy a vállalat érintettjei, akik felé felelősségvállalással tartozik a vállalkozás. Ez az elmélet azt hangsúlyozza, hogy a vállalatoknak nem csak gazdasági, hanem társadalmi és környezeti felelőssége is van, és hogy ezek a felelősségek elválaszthatatlanok egymástól.

Az elmélet fejlődése során azonban a stakeholderek szerepének meghatározása volt az egyik legnehezebb feladat. Több kritikát fogalmaztak meg az idők során az elmélettel szemben, mert az elmélet nem határozza meg pontosan, hogy mely szereplők a legfontosabbak a vállalatok számára, és hogy pontosan mikor és hogyan kell figyelembe venni az érdekeiket. Az elmélet továbbra is népszerű a vállalati döntéshozók körében, és a mai napig számos vállalat alkalmazza a stakeholder megközelítést. A vállalatok ma már egyre inkább elismerik, hogy az érdekelt felek és az általuk képviselt értékek fontos szerepet játszanak a vállalatok stratégiájában és teljesítményében.

A társadalmi felelősségvállalás (CSR) olyan vállalati elmélet és szemlélet, amely szerint a vállalatoknak nem csupán a gazdasági nyereségre kell törekedniük, hanem a társadalom és a környezet szélesebb érdekeinek szolgálatában is kell állniuk. A CSR elmélet három fő dimenzióját különböztetjük meg, melyek a gazdasági, a társadalmi és a környezeti dimenziók. Ezen aspektusokra kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a vállalatoknak, és azok vezetőinek.

Mit is jelentenek az egyes dimenziók?

A gazdasági dimenzió azt jelenti, hogy a vállalatoknak elsősorban az üzleti nyereségre kell törekedniük, ugyanakkor felelősséget kell vállalniuk a befektetőik, a részvényeseik és a dolgozóik iránt is. A vállalatoknak tisztességes és etikus üzleti gyakorlatokat kell folytatniuk, és el kell kerülniük, továbbá meg kell előzniük a tisztességtelen üzleti gyakorlatokat.

A társadalmi dimenzió azt jelenti, hogy a vállalatoknak figyelmet kell fordítaniuk a társadalmi kihívásokra és problémákra, és szerepet kell vállalniuk ezek megoldásban. Például támogatniuk kell a szegénység csökkentését, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését (nemi, faji, vallási hovatartozás és azok megítélése), az oktatást és a kultúrát, valamint más társadalmi kezdeményezéseket, civil szervezetek munkáját is.

A környezeti dimenzió azt jelenti, hogy a vállalatoknak törődniük kell a környezettel, és minimalizálniuk kell a negatív környezeti lábnyomukat. Többek között csökkenteniük kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, minimalizálniuk kell a termelési hulladékot, és figyelembe kell venniük a fenntarthatóságot és az újrahasznosíthatóságot a termelési folyamatok tervezésekor. Ide sorolható például a Cradle to Cradle megközelítés is.

Az etikus üzleti gyakorlatok fontosságát emelte ki Freeman, aki a szervezeti felelősségvállalás elméletével foglalkozott. Freeman az üzleti döntéshozók felelősségét hangsúlyozta a vállalatok környezetre és társadalomra gyakorolt hatásai tekintetében. Azt javasolta, hogy a szervezetek vegyék figyelembe a döntéseik társadalmi, környezeti és gazdasági hatásait.

A fenntartható fejlődés előmozdításában kulcsfontosságú a civil szféra, a vállalatok és a helyi tanácsok együttműködése. Az együttműködésnek több előnye is van, például az információ megosztása, a közös célok meghatározása és az erőforrások hatékonyabb felhasználása.

A civil szféra és az üzleti szféra közötti együttműködés két megközelítésre osztható: a versengő és a kooperatív megközelítésre. A versengő megközelítés szerint a civil szféra és az üzleti szféra közötti kapcsolatokat a konfliktusok és az ellentétek jellemzik. A kooperatív megközelítés szerint azonban a civil szféra és az üzleti szféra közötti kapcsolatokat a win-win helyzetek jellemzik, amelyekben a civil szféra proaktívan és pozitívan kapcsolódik az üzleti szférához a változás előmozdítása érdekében.

A stakeholderek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra és az ESG teljesítményre, ami jelentősen befolyásolja a vállalati döntéseket. A fogyasztók például egyre tudatosabban választanak termékeket és szolgáltatásokat, preferálva azokat a vállalatokat, amelyek pozitívan járulnak hozzá a társadalomhoz és minimalizálják környezeti lábnyomukat. Befektetők szintén egyre inkább figyelembe veszik az ESG tényezőket befektetési döntéseik során, hiszen ezek a tényezők jelentősen befolyásolhatják a vállalatok hosszú távú teljesítményét és kockázatait.

Versenyelőny a fenntarthatóságon keresztül

A vállalati fenntarthatóság nem csupán a jövőbeli generációk számára biztosított lehetőségek megőrzését célozza, hanem jelentős versenyelőnyt is képes nyújtani a jelenben. A fenntarthatóság által kínált

• differenciálódási lehetőség,
• a költségcsökkentés és
• az innováció elősegítése mind hozzájárulnak egy vállalat piaci pozíciójának erősítéséhez.
  
  

Differenciálódás és márkahűség fenntarthatóság által

A fenntarthatóság egyre fontosabbá válik a fogyasztói döntésekben, amint a vásárlók tudatosabban választanak termékeket és szolgáltatásokat, figyelembe véve azok környezeti és társadalmi hatásait. A vállalatok, amelyek kiemelkednek fenntarthatósági erőfeszítéseikkel, képesek megkülönböztetni magukat a piacon, maguk mellé állítva azokat a fogyasztókat, akik értékelik a környezettudatos és társadalmilag felelős márkákat. Ez a differenciálódás elősegítheti a márkahűség kialakítását és fenntartását, ami hosszú távon előnyös a vállalat számára.

Erőforrás-hatékonyság és költségcsökkentés kapcsolata

A fenntarthatóság nem csak a környezetvédelmi felelősséget jelenti, hanem gazdasági előnyöket is kínál a vállalatok számára. Az erőforrás-hatékonyság javítása – például az energiafogyasztás csökkentése, a hulladék minimalizálása és az anyagfelhasználás optimalizálása – közvetlenül csökkenti a vállalatok működési költségeit. Ez a költségcsökkentés nem csak javítja a vállalatok pénzügyi teljesítményét, hanem hozzájárul a fenntartható fejlődéshez is.

Az innováció és fenntarthatóság összefüggései

A fenntarthatóság ösztönözheti az innovációt a vállalatoknál, amint új megoldásokat és technológiákat keresnek az erőforrások hatékonyabb felhasználására, a környezeti hatások csökkentésére és a társadalmi jólét előmozdítására. Az innováció nem csak új termékek és szolgáltatások fejlesztését jelenti, hanem új üzleti modellek kialakítását is, amelyek a fenntarthatóság elvein alapulnak. Ezek az innovatív megoldások nem csak hozzájárulnak a vállalat fenntarthatósági céljainak eléréséhez, hanem új piaci lehetőségeket is megnyitnak számukra, elősegítve a növekedést és a versenyelőny megszerzését. Mindezt számos hazai támogatás segíti annak érdekében, hogy a vállalkozások és és az egyéni életmód is egyre fenntarthatóbbá váljon.

Munkaerő megtartása és fenntarthatóság

A fenntartható munkahelyi kultúra, amely magában foglalja a környezettudatosságot, a társadalmi felelősségvállalást és a munkavállalói jóllétet prioritásként kezelő gyakorlatokat, közvetlenül hozzájárul a munkavállalói elégedettséghez és elkötelezettséghez. Egy olyan munkahely, ahol a munkavállalók úgy érzik, hogy tevékenységeik pozitív hatással vannak a világra, növeli azon érzésüket, hogy munkájuk értékes és értelmet nyer. Az irodai hulladék csökkentése és a zöld energiára való átállás - jelentősen javítják a munkavállalói elégedettségi indexeket és csökkentetik a munkaerő fluktuációját. A vállalati fenntarthatóság fontos része a munkavállalók edukációja és főleg a bevonása a fenntarthatósági átállás folyamataiba.

Szabályozói elvárások és üzleti hitelesség

2024. január elsején több olyan, a fenntarthatósággal kapcsolatos törvény hatályba lépett, amelyek alapvetően határozzák meg nem csak a nagyvállalatok feladatait, de a kis- és középvállalkozásokat is felkészülésre ösztönzik. A vállalati fenntarthatóság kapcsán ilyen az ún. ESG törvény (2023. évi CVIII. tv.) és a Számviteli törvény (2000. évi C. tv.) változásai. Ezen felül várhatóan az év első felében a törvénytervezet alapján 5 a kormány, 4 a gazdaságfejlesztési miniszteri és 9 a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) hatáskörébe tartozó rendelet várható a részletszabályozásokkal. 

ESG törvény célját tekintve hozzájárul az Európai Unió fenntarthatósági célkitűzéseinek megvalósításához. Tulajdonképpen egy egységes értékelési rendszer és annak eszköze, hogy a pénz- és tőkepiaci szereplők objektív képet kaphassanak és jobban átlássák a vállalkozások tevékenységeit, és egyben a fenntarthatósági kockázatokat és lehetőségeket.

Két Európai Uniós direktíva alapján készült el a magyarországi ESG törvény.

• Az egyik a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive), ami a fenntarthatósági jelentés készítését szabályozza.
• A másik a CSDDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive), ami a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettséget jelenti. Ez utóbbi jogszabályt részben ültette át a magyar jogalkotó az ESG törvénybe,  mert ezt az európai hatóság még nem fogadta el véglegesen.
  
  

Melyek a legfontosabb témái ezeknek a direktíváknak?

A CSRD alapján az érintett magyarországi székhellyel rendelkező vállalkozásoknak fenntarthatósági jelentést készíteni a vállalkozás környezeti, társadalmi és vállalatirányítási fenntarthatóságáról. Ezt a jelentést a pénzügyi beszámolóval egyidőben kell közzétenni, ennek jegyében módosult a számviteli törvény is, amely részletezi a jelentés formai és tartalmi követelményeit. Nagyon fontos szempont, hogy ezt a jelentést egy meghatározott EU-s szabványok szerint kell elkészíteni (ESRS).

A másik direktíva a CSDDD, azaz vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló uniós irányelv (CSRD) kísérőtörvénye, ugyanakkor közzétételi követelmények más-más csoportját jelenti. magyar (és EU-s) tulajdonú nagyvállalatok, harmadik országbeli leányvállalatok IS érintettek az emberi jogi és környezeti kockázatok felmérését, a beszállítói lánc átvilágítását, ezen belül is azt, hogy a beszállítói lánc tagjai mennyire érintettek az emberi jogi és környezeti kockázatok kapcsán. A beszállítói lánc vizsgálata azért is kiemelten fontos, mert a kkv szektort ez fogja első körben érinteni. A nagyvállalatoknak felelőssége van abban is, hogy a korrekciós és intézkedési terv elkészüljön és a beszállítók be is tartsák a fent említett kockázatok kapcsán, valamint biztosítani kell a fenti témákkal kapcsolatos panaszkezelési rendszert és ami kiemelten fontos, kötelezően évente éves beszámolót kell készíteni minderről.
 

Kikre vonatkozik az ESG törvény?

Felmenő rendszerben és évről évre bővülő körben terjed ki 2024-től az ESG törvény hatálya a magyar vállalkozásokra.

Az alábbi táblázatban látod részletesen, hogy a következő két évben kikre vonatkozik a törvény.

A jogszabály alapján a felsorolt 3 kritériumból bármelyik kettőnek való megfelelés esetén kerül hatály alá a vállalkozás.

Az ESG törvény néhány alapelve, ami kiemelten fontos figyelembe venni az alkalmazásakor

• Konszolidált: Az összevont (konszolidált) jelentést kell készíteni, azaz az anyavállalatnak alapesetben a saját és a leányvállalatairól is. A törvény részletezi a kivételeket. Bizonyos mutatók átlépése esetén leányvállalt/fióktelep is köteles lehet fenntarthatósági jelentés készítésére.
• A fenntarthatósági jelentést megfelelő minősítéssel rendelkező könyvvizsgálóval kell auditáltatni. Az ESG beszámolót pedig ESG tanúsítóval tanúsíttatni.
• A vállalkozásoknak évente magyar nyelven kell elkészíteni és az üzleti év végét követő hat hónapon belül ingyenesen és nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie a honlapján.
• Kockázatkezelési rendszer létrehozása szükséges a fenntarthatósági átvilágításhoz. Ennek részeként a vállalkozás rendszeres teljes körű kockázatelemzést végez annak érdekében, hogy azonosítsa a lényeges társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatokat saját üzleti hatáskörében és közvetlen szállítói tevékenységében is! Megelőzési intézkedésként a vállalkozás gondoskodik arról, hogy a közvetlen szállítói kiválasztásakor a társadalmi felelősségvállalási és környezetvédelmi elvárások is érvényesüljenek.
• Adatminőség fontossága: nagy adatmennyiséget kell összegyűjteni, feldolgozni és közzétenni, ami egyben újszerű adatelemzési és -ellenőrzési folyamatokat is igényel, amelyeket ki kell dolgozni és implementálni a vállalati folyamatokba.

Természetesen itt csak a legfőbb pontokat emeltük ki, amely alapján el kell indulnia a vállalkozásoknak. 

Milyen jelentéstételi kötelezettségeik vannak a törvény hatálya alá eső vállalkozásoknak?

A törvény érintettjeinek köre évről évre bővülni fog (részletesen lásd a fenti táblázatot), mind közvetlenül a jelentéstétel kapcsán, mind pedig a beszállítói kör tagjaként. Mindez

• fenntarthatósági átvilágítással,
• ESG beszámoló készítésével (önmagukra és közvetlen beszállítóikra is) ÉS
• fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettséggel is jár.
  
  

A fenntarthatósági jelentések szabványrendszere

A fenntarthatósági jelentéseket a CSRD értelmében az Európai Uniós ESRS jelentéstételi szabványok alkalmazásával kötelező elkészíteni. Ugyanakkor azok számára, akiknek a korábbi években is jelentéstételi kötelezettségük volt és más szabványt használtak, az is jó kiindulási alap, hiszen ezeket is megfeleltették az ESRS tételeinek vagy kiegészültek azzal. Az EU-ban és Magyarországon is sokan használták korábban a GRI szabványt, ennek is elkészült az ESRS-el való megfeleltetése. 

Nézzük, miről is szólnak ezek a szabványok!

A Global Reporting Initiative (GRI) nemzetközi független szervezet, amely elősegíti a fenntarthatósági jelentéstételt világszerte azáltal, hogy szabványokat állít fel a vállalatok, kormányok és egyéb szervezetek számára, hogy nyomon követhető és összehasonlítható módon kommunikálják környezeti, társadalmi és gazdasági hatásaikat.

Több, mint 30 specifikus szabványt foglal magába, mintegy 860 oldal útmutatóval ellátva.

Az Európai Fenntarthatósági Jelentéstételi Szabványok (ESRS) egy sor új szabályozási keretet alkotnak, amelyek célja az ESG adatok átláthatóbbá és összehasonlíthatóbbá tétele az Európai Unióban. Ezek a szabványok előírják a vállalatok számára, hogyan kell beszámolniuk fenntarthatósági teljesítményükről, elősegítve ezzel a fenntartható gazdasági növekedést és az érdekelt felek tájékozott döntéshozatalát.

Ez a szabvány több, mint 1200 mutatót tartalmaz.

Miért is fontos az időfaktor a fenntartható fejlődésben?

A vállalkozásoknak időben fel kell készülnie arra, – akkor is, ha az ESG törvény hatálya alá ma még nem esnek –, hogy vagy a nagyvállalatok kötelezettségeként, a beszállítói lánc vizsgálata során kérhetik tőlük szerződéses kötelmeikben az ESG beszámolót, vagy éppen pályázatok, hitelek – kiemelten a zöld hitelek - vagy éppen közbeszerzések szerinti szerződéses feltétel lehet az ESG beszámoló megléte.

Ahogy növekednek a nagyvállalatok kötelezettségei, úgy kell ehhez minden vállalkozásnak, még a kis- és középvállalkozásoknak is alkalmazkodniuk, mert a nagyobb vállalatok egyre szélesebb körben fognak elvárásokat támasztani a beszállítóikkal szemben. A bankok hitelnyújtáskor fenntarthatósági szűrőket alkalmazhatnak, vagy validált ESG beszámolót kérhetnek. A befektetők számára is egyre fontosabbak a fenntarthatósági szempontok, ezért ők is nyomást fejtenek ki, valamint minden tőzsdére lépő vállalat számára kötelező fenntarthatósági jelentést készíteni. Az EU-s pályázati pontozásban előnyben részesülnek a fenntartható beruházások (pl. energiahatékonyság), miközben a támogatási keretrendszer is átalakul, vagyis a szennyező tevékenységekre egyre nehezebben érhető el pályázati forrás.

A fenntarthatósági jelentések nem csupán a szabályozói elvárásoknak való megfelelés eszközei, hanem lehetőséget biztosítanak a vállalatok számára, hogy bemutassák elkötelezettségüket a fenntarthatóság iránt, ezáltal növelve üzleti hitelességüket és erősítve márkájukat a piac szemében.

A fenntarthatósági kritériumok integrálása a beszállítói láncot is érinti és ez lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy nagyobb hatással csökkentsék környezeti lábnyomukat és biztosítsák, hogy partnereik is kövessék a fenntarthatósági normákat. Ez magában foglalja a környezetbarát anyagok beszerzését és az etikus munkaerő-felhasználást.

A vállalati fenntartható fejlődés előnyei

A fenntartható gyakorlatokat alkalmazó vállalatok pénzügyeik szintjén is hosszú távon versenyelőnyre tehetnek szert, mivel csökkentik működési költségeiket, például az energiahatékonyság növelésével, valamint javítják márkájuk megítélését a fogyasztók és befektetők körében.

1. Kockázatkezelés: A fenntarthatósági szempontok integrálása a vállalati stratégiába segít azonosítani és kezelni a környezeti és társadalmi kockázatokat, így csökkentve a váratlan költségek és jogi kihívások kockázatát.
2. Zöld hitelek: A zöld hitelek forrásbevonási lehetőségei kiválóan támogatják a vállalatok fenntarthatósági törekvéseit. Ezek a pénzügyi eszközök kifejezetten olyan projektek finanszírozására irányulnak, amelyek pozitív környezeti hatással bírnak, például az energiahatékonyság javítása, megújuló energiaforrások használata, vagy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. Az ilyen típusú hitelek kamatlába gyakran kedvezőbb a hagyományos hitelekhez képest, amennyiben a projekt megfelel bizonyos környezetvédelmi kritériumoknak. Ugyanakkor például jogszabályi megfelelések miatt is a bankok többsége fenntarthatósági kritériumokat állapít meg, illetve vannak olyanok is, akik validált ESG riporthoz kötik a hitelezést.
3. Pályázatok: EU-s, kormányzati és nemzetközi szervezetek által kínált pályázatok pénzügyi támogatást nyújthatnak fenntarthatósági projektekhez, amelyek száma és mértéke várhatóan folyamatosan nőni fog. Ezek a források segíthetnek csökkenteni a zöld beruházások induló költségeit és növelni a befektetés megtérülését.
   
   

Hogyan osztályozzák a befektetők a fenntartható vállalkozásokat?

Az MSCI ESG Ratings rendszere egy vezető globális értékelési keretrendszer, amelyet az MSCI Inc. fejlesztett ki a vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) teljesítményének mérésére. Széles körben használatos a pénzügyi iparban, beleértve a befektetési alapokat, a portfóliókezelőket, a biztosítókat és a nyugdíjalapokat. Ezeket az értékeléseket felhasználják a befektetési döntések támogatására, a kockázatkezelési stratégiák kialakítására és a portfólió ESG teljesítményének javítására. Az ESG Ratings célja, hogy kvantitatív és minőségi adatok alapján átlátható és objektív mércét nyújtson a befektetőknek, segítve őket abban, hogy megértsék egy adott vállalat vagy befektetési eszköz ESG kockázatait és lehetőségeit. Ezáltal elősegíti a tudatosabb döntéshozatalt a befektetések terén.

Az értékelés különböző ESG szempontokat vesz figyelembe, beleértve a környezeti gyakorlatokat (pl. szén-dioxid-kibocsátás, vízhasználat), a társadalmi felelősségvállalást (pl. munkavállalói jogok, adatvédelem) és a vállalatirányítási struktúrákat (pl. vezetés, részvényesi jogok). Az értékelés során széles körű adatforrásokat használnak fel, beleértve a vállalati jelentéseket, nem kormányzati szervezetek publikációit és egyéb információs forrásokat.

A vállalatokat az ESG Ratings rendszerében AAA-tól CCC-ig terjedő skálán osztályozzák, ahol az AAA a legmagasabb, míg a CCC a legalacsonyabb és egyben lemaradó ESG teljesítményt jelöli. Az osztályozás figyelembe veszi a vállalat ágazatának specifikus kockázatait és azt, hogy a vállalat milyen mértékben kezeli ezeket a kockázatokat.

Kihívások, amellyel minden kkv vállalatvezetőnek szembe kell néznie

A fenntarthatóság bevezetésének kihívásai a kkv-k számára

A kkv-k számára a fenntarthatóság bevezetése kihívást jelenthet a kezdeti költségek, a szükséges ismeretek és erőforrások hiánya miatt. Azonban, a fenntarthatóságba való beruházás hosszú távon költségmegtakarítást és versenyelőnyt jelenthet. A kkv-k számára kulcsfontosságú a fenntarthatósági stratégiai beépítése üzleti modelljükbe, beleértve az energiahatékonyság javítását, a zöld beszerzést és a társadalmi felelősségvállalást. Az ilyen intézkedések nem csak javítják a vállalat fenntarthatósági profilját, hanem hozzájárulnak üzleti sikeréhez is.

Hogyan kezdj neki?

Ahogy a fentiekben is láthattuk, a fenntartható működés a vállalatok számára ma már nem csupán egy választási lehetőség, hanem egy elengedhetetlen követelmény, amely alapvetően befolyásolja hosszú távú sikerüket és társadalmi hatásukat. A Greenpact ESG videókurzusa átfogó betekintést nyújt a vállalati fenntarthatóság világába, segítve téged és vállalkozásod a fenntartható üzleti stratégiák megtervezésében és gyakorlati végrehajtásában. Legyen ez az első lépésed a vállalati fenntarthatóság megértése és megteremtése felé!

Költségoldali kihívások

1. Kezdeti befektetések: A fenntartható technológiák és gyakorlatok bevezetése gyakran magas kezdeti költségekkel jár. Ezek magukban foglalhatják az energiahatékony berendezések beszerzését, a megújuló energiaforrásokra való átállást vagy a hulladékcsökkentési és újrahasznosítási rendszerek kiépítését.
2. Működési költségek: Bár hosszú távon a fenntartható megoldások csökkenthetik a vállalatok működési költségeit, kezdetben növekedhetnek a fenntartási és üzemeltetési költségek, amíg a vállalatok át nem állnak az új rendszerekre.
3. ROI bizonytalansága: A fenntarthatósági befektetések megtérülése gyakran hosszabb időt vesz igénybe, ami bizonytalanságot okozhat a vállalatoknál a fenntarthatósági projektek finanszírozásában.
   
   

Vezetői és Szervezeti Kihívások

1. Vezetői elkötelezettség: A fenntarthatósági kezdeményezések sikeressége nagymértékben függ a vállalati vezetés támogatásától. Ha a vezetők nem teljes mértékben elkötelezettek a fenntarthatósági célok mellett, az akadályozhatja a kezdeményezések végrehajtását.
2. Vállalati kulturális változások: A fenntarthatóság integrálása a vállalati kultúrába jelentős változásokat igényelhet, amelyek ellenállásba ütközhetnek a szervezeten belül. A változáskezelés és a munkavállalók bevonása kulcsfontosságú a sikeres átálláshoz.
3. Stratégiai integráció: A fenntarthatósági célok és gyakorlatok integrálása a vállalati stratégiába komplex feladat, amely átfogó tervezést és koordinációt igényel a vállalat különböző részlegei között.
   
   

Szakértői és Technológiai Kihívások

1. Szakértői hiány: A fenntarthatósági stratégiák megvalósítása fenntarthatósági szakértőket igényel, akik megértik a fenntarthatóság különböző aspektusait, átfogóan vizsgálni tudják a vállalkozást, stratégiát tudnak számára alkotni, majd mindezt implementálni is a vállalkozás működési folyamataiba, valamint kellő szakértelemmel rendelkeznek a szükséges beszámolók és jelentések összeállításában. Nem véletlen, hogy az ESG törvényben is leírásra került, hogy a beszámolási kötelezettség teljesítéséhez fenntarthatósági szakértőket is érdemes lehet alkalmazni. Sajnos azonban jelenleg a megfelelő szakemberek kis létszáma komoly kihívást jelent. Egy-egy ilyen együttműködés - különösen az első felkészülési időszakban - 4-6 hónapos, de akár 1-1,5 éves szoros együttműködést is jelenthet, és a szakértői oldalról is nagyon komoly effortot igényel (szaktudás, időráfordítás szempontjából).
2. Technológiai kihívások: Az új, fenntartható technológiák bevezetése és integrálása kihívásokkal járhat, különösen azoknál a vállalatoknál, amelyek régebbi rendszereket használnak. Ráadásul maga a beszámolási kötelezettség teljesítése is új, online rendszerek bevezetését és használatát igényli.
   
   

Implementáció

A fenntarthatósági problémák megoldására irányuló törekvések új innovációkat és üzleti modelleket generálhatnak, amelyek új piaci lehetőségeket nyithatnak meg. Legyen az akár új termék vagy szolgáltatás, amelyek megfelelnek a fenntarthatósági igényeknek és trendeknek. Kihívást jelent ebben a magas költségvonzata, vagy éppen a szakemberhiány ezért ennek előkészítése is alapos felkészülést igényel.

Kettős lényegességi elemzés

A kettős lényegességi elemzés a vállalati fenntarthatóság területén egy olyan megközelítés, amely egyidejűleg veszi figyelembe a vállalat kívülről befelé” haladó nézőpontjait, azt, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják a vállalatok teljesítményét piaci helyzetét és jövőjét; valamint a “belülről kifelé” perspektívát, azaz a vállalatok emberekre és a környezetre gyakorolt hatását. Ezt nevezik “kettős lényegességnek”.

Ez a megközelítés arra ösztönzi a vállalatokat, hogy ne csak saját pénzügyi érdekeiket vegyék figyelembe, hanem azonosítsák és kezeljék azokat az ESG kérdéseket is, amelyek a szélesebb társadalmi és környezeti jólétre hatással vannak. A kettős lényegesség elemzése két fő dimenzióban nyilvánul meg:

• Pénzügyi lényegesség: Azok az ESG kérdések, amelyek azt mutatják meg, hogy a vállalkozásra milyen hatást gyakorol a klímaváltozás pénzügyi szinten.
• Környezeti és társadalmi lényegesség: Azok az ESG témák, amelyek során a vállalat tevékenységei negatív fenntarthatósági hatást gyakorolnak a környezetre és a társadalomra.

A kettős lényegességi elemzés alkalmazása kihívást jelenthet a vállalatok számára, mert szükségessé teszi, hogy egyensúlyt találjanak a különböző és gyakran ellentétes ESG célok között. A vállalatoknak prioritásokat kell megállapítaniuk, amelyek nem csak a pénzügyi teljesítményre összpontosítanak, hanem figyelembe veszik a környezeti és társadalmi hatásokat is. El kell dönteniük mire fókuszálnak, hogyan súlyoznak. Ez a döntéshozatali folyamat bonyolult lehet, mivel a vállalatoknak figyelembe kell venniük a befektetők, ügyfelek, munkavállalók és a szélesebb társadalom elvárásait és követelményeit.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A kockázatok felmérését követően meg kell határozni egy prioritási sorrendet ezen kockázatok kiküszöbölésére mégpedig úgy, hogy a legkisebb költséggel a legnagyobb hatást érhessék el. Azaz meg kell határozniuk, mikor milyen intézkedéseket valósítanak meg, az az intézkedés milyen hatást fejt ki és mekkora költséggel jár. Fontos az időtényező, valamint az egyéb erőforrások mértéke is, amit szintén be kell venni az értékelésbe. A gyakorlati megvalósítás első lépése lehet, hogy létrehoznak egy mátrixot, amely minden kockázati ponthoz súlyozással hozzárendeli az időt, a költségeket, az erőforrás-igényt, az egész hatását, valamint a megtérülést. Ez alapján kell egy intézkedési sorrendet felállítani, ahol első helyen szerepelnek azok, amelyek mindenképpen szükségesek a vállalkozás fennmaradása érdekében, valamint azok, amelyekkel a legnagyobb hatást lehet elérni, a legkisebb költségráfordítással. Természetesen ezek mellett lehetnek opcionális megoldások is (különösen igaz ez az ipari ökológia témáiban), amelyekről például a KÖVET Egyesület szaklapjában sok jógyakorlatot olvashatsz. 

Stratégia alkotás

A fenntarthatósági stratégia az a dokumentum, amely megmutatja, hogy a vállalat milyen irányba halad a fenntartható működés kialakításában és integrációjában. A fenntarthatósági stratégiának a vállalat teljes működésére kiterjedően részletesnek kell lennie éppen azért, hogy valódi változás felé mozdítsa az adott szervezetet. Ebben a dokumentumban nem elegendő csupán hangzatos szavakat és kifejezéseket használni, mint például, az a célunk, hogy fenntarthatóbban működjünk, hanem konkrétumokkal is alá kell támasztani (az a cél, hogy 2030-ra az elektromos energia felhasználás 50%-a megújuló forrásból származó energia legyen). A fenntarthatósági stratégia kialakítása meg kell előzze az ESG jelentés elkészítését, hiszen az ESG jelentésben már annak is szerepelnie kell.

Most még lehetősége van a vállalkozások döntő többségének ahhoz, hogy a szükséges 1-1,5 évnek nekifusson és auditálási kötelezettség nélkül felkészülhessen az átállásra. Érdemes már most egy átfogó vizsgálatot elkezdeni, megnézni hol vannak a kritikus pontok, mi az, ami jól működik és erősíteni érdemes, hol kell komolyabb beavatkozás (akár hosszabb időben, nagyobb költségben), majd az adatgyűjtést követően érdemes a folyamatokat beépíteni és - egyelőre a büntetés terhe nélkül - egy jelentést összeállítani, majd azt szakértőkkel véleményeztetni.

Következtetés

A fenntarthatóság ma már elengedhetetlen a vállalati sikerhez és jelentős üzleti, társadalmi és környezeti előnyöket kínál. A vállalatoknak, különösen a kkv-knak proaktívan kell foglalkozniuk a fenntarthatósági kihívásokkal és lehetőségekkel, hogy hosszú távon sikeresek és versenyképesek maradhassanak. A fenntartható fejlődés felé tett lépések nem csupán a jelen generáció számára teremtenek értéket, hanem biztosítják a jövő generációi számára is a prosperitást és a jólétet.

Források:

1. évi CVIII. tv.

2. évi C. tv.

https://www.msci.com/

Székács Gyula: A civil szervezetek és vállalatok együttműködése a fenntartható fejlődés érdekében (2024)

Csabai Hajnalka és Székács Gyula - Greenpact