A válasz röviden: nem, de ne rohanjunk ennyire előre.

Azoknak akik csak a lényeget szeretnék:

Amennyiben 2025-ben meg is történik a javaslatcsomag véglegesítése és elfogadása (amely néha 1-2 év is lehet), annak átültetésére 2 év áll a tagállamok rendelkezésére. A direktíva a minimum és nem a maximum követelményeket tartalmazza, tehát ennél lehet szigorúbb a tagállam jogszabálya, enyhébb nem. Mindez korántsem jelenti azt, hogy Magyarország ugyanolyan mértékben enyhíti a kötelezettek körét, mint az Eu a direktíva szintjén. Amennyiben pedig a számviteli törvény nem változik a mérleg fordulónapja előtt, akkor pedig - később hiába változik - kötelező azon szabályok szerint elkészíteni a beszámolót, amely ekkor érvényben volt. 

A fenntarthatóság keretrendszerét, amelyet ESG-ként (Environmental, Social, Governance) szoktunk emlegetni, a vállalkozásoknak több módon kell a működésükbe implementálniuk, illetve arról fenntarthatósági jelentésként és ESG beszámolóként számot adniuk. 

A fenntarthatósági jelentést a Számviteli törvény III/A fejezete szabályozza. A fenntarthatósági jelentést a pénzügyi beszámoló részeként kell közzétenni auditálva a beszámolóval együtt az alábbi vállalkozásoknak:

• a) Az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket:
• aa) a mérlegfőösszege a 10 milliárd forintot, az éves nettó árbevétel a 20 milliárd forintot, az átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt
• b) közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozás

Az ESG beszámolót az ESG törvény szabályozza, melyet szintén hitelesítve kell a pénzügyi év zárását követő 6. hónap végéig közzé tenni az alábbi vállalkozásoknak:

• a) 2025-ben 2024-ről: az a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozás, amelynél az üzleti évet megelőző két üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket: a mérlegfőösszege a 10 milliárd forintot, az éves nettó árbevétel a 20 milliárd forintot, az átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt
• b) Az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket:
• bb) a mérlegfőösszege a 10 milliárd forintot, az éves nettó árbevétel a 20 milliárd forintot, az átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt

Míg a számviteli törvény a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) követelményrendszerét ültette át hazánkban a gyakorlatba, addig a CSDDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) elveit az ESG törvény ültette át hazánkban, annak Európai Uniós határértékei a következőképpen alakultak: 
Több mint 1000 alkalmazott és éves világszintű nettó árbevétel meghaladja a 450 millió eurót (kb. 180 Mrd Forint). Tehát a határértékek alacsonyabbak lettek hazánkban, ugyanakkor a beszámolás mértéke is jóval alacsonyabb, tehát könnyebb annak megfelelni. 

Az EU szintjén a február 26-án beadott javaslatcsomag ezen változtatna a direktívák kapcsán pedig többek között az alábbiak szerint:

• Mindkét direktíva csak az 1000 főt meghaladó vállalkozásokra terjedne ki azzal a megkötéssel, hogy az eddigi 3-ból 2 határérték elérése helyett “és” kapcsolat kerülne az alkalmazotti létszám mögé, az árbevétel és a mérlegfőösszeg közé pedig “vagy” kapcsolat, amely szerint:
  a legalább 1000 főt foglalkoztató ÉS 50 M Eurót meghaladó árbevétel VAGY 25 M Eurót meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező vállalkozásoknak kellene fenntarthatósági jelentést készíteniük. 
• A határidőket kitolnák az eddig nem kötelezettek esetében: a fenntarthatósági jelentést legkorábban 2028-ban, az ESG beszámolót pedig 2027-ben kellene beadni.
• Az ESRS (European Sustainability Reporting Standards) adatpontok számának csökkentését is szeretnék a jelenlegi mintegy 1100 adatpont helyett, míg a szektorspecifikus adatpontokat eltörölnék.
• A beszállítói láncon csak a közvetlen beszállítóktól kellene adatot kérni, de ott is csak a legalább 500 főt foglalkoztató beszállítók esetében.
• 1 helyett 5 évente elegendő lenne elvégezni a kockázatértékelést a beszállítói láncon, továbbá az üzleti kapcsolatot sem lenne kötelező megszüntetni nem megfelelőség esetén.

Akkor most fellélegezhetnek az érintett vállalkozások vagy sem?

Mielőtt bárki azt a konklúziót vonná le, hogy akkor innentől minden meglévő munkálatot megszüntetünk, nem készítünk jelentést, érdemes az alábbiakat figyelembe venni:

Az EU Omnibus javaslat elfogadása egy többlépcsős folyamaton keresztül válik direktívává az Európai Unióban:

1. Jogalkotási javaslat: Az Európai Bizottság 2025. február 26-án terjesztette elő az Omnibus Egyszerűsítési Csomagot.
2. Első olvasat: Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa megvizsgálja a javaslatot. A Parlament módosításokat javasolhat.
3. Tárgyalások: A Bizottság, a Parlament és a Tanács között egyeztetések zajlanak a különbségek feloldására.
4. Második olvasat: További tárgyalások a fennmaradó nézeteltérések rendezésére.
5. Egyeztetés: Szükség esetén egyeztetőbizottság oldja fel a Parlament és a Tanács közötti nézeteltéréseket.
6. Harmadik olvasat: A végleges szöveg jóváhagyása. Ha mind a Parlament, mind a Tanács elfogadja, a direktívát hivatalosan elfogadják.
7. Elfogadás és végrehajtás: A direktívát minősített többséggel elfogadják és közzéteszik. Ezután a tagállamoknak általában két év áll rendelkezésükre, hogy nemzeti jogukba átültessék az új fenntarthatósági szabályozásokat.

Tehát, amennyiben 2025-ben meg is történik a javaslatcsomag véglegesítése és elfogadása (amely néha 1-2 év is lehet), annak átültetésére 2 év áll a tagállamok rendelkezésére. A direktíva a minimum és nem a maximum követelményeket tartalmazza, tehát ennél lehet szigorúbb a tagállam jogszabálya, enyhébb nem. Mindez korántsem jelenti azt, hogy Magyarország ugyanolyan mértékben enyhíti a kötelezettek körét, mint az Eu a direktíva szintjén. Amennyiben pedig a számviteli törvény nem változik a mérleg fordulónapja előtt, akkor pedig - később hiába változik - kötelező azon szabályok szerint elkészíteni a beszámolót, amely ekkor érvényben volt. 

Akkor mit tegyen most a vállalkozás?

Röviden? Folytassa az elkezdett munkát. Vagy kezdje el.

A szektoranalízis, a kettős lényegességi felmérés, a kockázatkezelési rendszer, a belső felelősségvállalási stratégia, a munkavállalói mérés mind olyan folyamat, amely a vállalkozás számára előnyöket rejt:

• Kiderülnek a legfontosabb kockázatok és lehetőségek
• Csökken a reputációs kockázat 
• Nő a transzparencia
• Nő az elkötelezettség 
• Jobban érzik magukat az érintettek (a belső és külső mérések eredményeképp fejlesztési pontok a munkavállalói láncban)
• Számtalan döntés előkészítő anyag születik (veszélyfaktorok elhárítása, beruházási lehetőségek)
• Kiderül hol lehet optimalizálni a költségeket, folyamatokat (ipari ökológia, körforgásos modellek, stb)
• Kiderül milyen megtakarítás érhető el (például az energiahasználaton)

… és még sorolhatnánk.

Természetesen ahhoz, hogy eljussunk oda, hogy fenntarthatósági jelentés és ESG beszámoló készüljön ennél sokkal több lépés szükséges, azonban ha “csak ezek” készülnek el és utólag kiderül, hogy mégsem kell a jelentés és a beszámoló mert módosulnak a határértékek (bár tegyük hozzá, hogy jelenleg ezek a szabályok vannak érvényben, tehát így kell eljárni), akkor mindez jó alapot képez és számtalan előnnyel jár, hiszen költségmegtakarítást és hatékonyabb működést jelent a vállalkozásoknak. 

Arról nem is beszélve, hogy elképzelni is rossz azt az állapotot, amikor egy vállalkozás 2-3 hónap alatt szeretne elvégezni egy 1-1,5 éves folyamatot és munkát. Főképp azért, mert egyrészt auditálni kell a jelentést, másrészt a pénzügyi beszámoló részeként büntetőjogi felelősséggel tartozik az ügyvezető annak tartalmáért. Már most is azt látjuk, hogy alapos szakemberből hiány van a piacon és ha az utolsó pillanatra marad ez csak tovább fokozódik.

Mi továbbra is azon dolgozunk a vállalkozásokkal, hogy ne csak jogszabályi megfelelés legyen, hanem használjuk ki a folyamatokban megjelenő lehetőségeket. Ha Te is szeretnél biztos kezekben belevágni a folyamatba, keress bennünket a [email protected] e-mail címen. 

Székács Gyula - Greenpact