2024. első napja új mérföldkövet jelent a vállalati működés és a fenntartható finanszírozás terén Magyarországon, hatályba lépett ugyanis a 2023. évi CVIII. törvény (a továbbiakban ESG törvény). A törvény célja a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdítása, figyelembe véve a környezettudatosságot is.

Az ESG törvény célja

Az új jogszabály elsődleges célja, hogy ösztönözze a gazdálkodó szervezeteket arra, hogy tevékenységük során egyre hangsúlyosabban vegyék figyelembe a környezeti, társadalmi, szociális és vállalatirányítási szempontokat. Ezáltal az ESG törvény hozzájárul az Európai Unió fenntarthatósági célkitűzéseinek megvalósításához és egyben elősegíti, a gazdálkodó szervezetek tevékenysége fenntarthatósági szempontok alapján is objektíven értékelhető legyen.

Az egységes értékelési rendszer és az átláthatóság a pénz- és tőkepiaci szereplők számára is fontos, hiszen így teljesebb és átfogóbb képet kaphatnak a vállalatok tevékenységéről, beleértve a fenntarthatósági kockázatokat és lehetőségeket.

Az ESG törvény előírja, hogy a vállalatoknak nyilvánosságra kell hozniuk a tevékenységük során felmerülő fenntarthatósági kockázatokat, valamint az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukat. Ez lehetővé teszi a gazdasági szereplők számára, hogy átfogó és valós információkkal rendelkezzenek a fenntarthatóság és az egységes vállalati felelősségvállalás helyzetéről és jövőbeli irányairól.

A jogszabály célja továbbá elősegíteni, hogy a vállalatok proaktívabban járuljanak hozzá a társadalom és a környezet jólétéhez, miközben összhangban maradnak az európai és nemzetközi szabályozási keretekkel.

Cikkünkben a törvény alapján összeszedtük a legfontosabb információkat, amelyet minden vállalatvezetőnek ismernie kell!

Kikre vonatkozik?

Az ESG törvény részletesen meghatározza, mely vállalkozásoknak kell beszámolót készíteniük, továbbá az érintett vállalatoknak vizsgálniuk kell a beszállítói láncukat is és fel kell mérniük bizonyos emberi jogi és környezeti kockázatokat. A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló új, európai uniós irányelvhez, a CSRD-hez (Corporate Sustainability Reporting Directive) igazodva itt is felmenő rendszerben évről évre szélesebb körben lesznek érintettek a magyarországi vállalkozások. 

Magyarország területén székhellyel rendelkező nagyvállalkozások:

Közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozásokra, amelyek az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül legalább kettőt meghaladtak: 

• Mérlegfőösszeg: 10 milliárd forint feletti.
• Éves nettó árbevétel: 20 milliárd forint feletti.
• Átlagosan foglalkoztatottak száma: 500 fő feletti.
  Nekik a 2025-ös évben a 2024-es évről kell jelenteni.

Más nagyvállalkozásokra, amelyek az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül legalább kettőt meghaladtak: 

• Mérlegfőösszeg: 10 milliárd forint feletti.
• Éves nettó árbevétel: 20 milliárd forint feletti.
• Átlagosan foglalkoztatottak száma: 250 fő feletti.
  Nekik a 2026-os évben a 2025-es évről kell jelenteni.
  

Kis- és középvállalkozások: 

A törvény 2026-tól kiterjed a közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozásokra is (kivéve a mikrovállalkozásokat). Nekik a 2027-es évben a 2026-os évről kell beszámolót készíteniük.

Vállalkozások befektetései és kitettségei: 

A törvény vonatkozik azokra a befektetésekre és kitettségekre is, amelyek jelentősek, és a vállalkozás stratégiáját, politikáját vagy szabályzatait tekintve a fenntarthatóság fontos szerepet játszik.

Önkéntes vagy kötelező ESG adatszolgáltatást vállaló szervezetek: 

A törvény azokra a szervezetekre is vonatkozik, amelyek nem tartoznak az a) és b) bekezdés hatálya alá, de önként vagy szerződésben vállalják az ESG adatszolgáltatást (például zöld hitelek felvétele esetén), vagy számukra jogszabály teszi kötelezővé.

 Kapcsolódó szolgáltatók és intézmények: 

• ESG beszámoló vizsgálatát végző ESG tanúsítókra.
• ESG tanácsadási szolgáltatást nyújtó természetes és jogi személyekre (ESG tanácsadók).
• ESG szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatokra.
• ESG tanácsadókat oktató intézményekre.
• Vállalkozások minősítését végző ESG minősítőkre.
  
  

Az ESG törvény nem terjed ki többek között a következőkre:

• Magyarországon székhellyel rendelkező közérdeklődésre számot tartó mikrovállalkozásokra.
• A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alá tartozó személyekre, szervezetekre és tevékenységekre.
• A Magyar Nemzeti Bankra és a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságokra.

Az ESG beszámolót a vállalkozásnak az üzleti év végét követő hat hónapon belül ingyenesen és nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie a honlapján.

Tekintettel arra, hogy a jogszabályi megfelelés a legtöbb esetben teljesen újfajta adatgyűjtést jelent a vállalatok számára, ráadásul ezt majd auditálni is kell, valamint a felkészülésre kb. 1000 hazai nagyvállalat esetében 12 hónap áll csak rendelkezésre, ezért a sikeres megfelelés érdekében a vállalatoknak érdemes minél hamarabb elkezdeni a felkészülést.

Mit jelent a közérdeklődésre számot tartó gazdasági társaság? 

A „közérdeklődésre számot tartó vállalkozás” kifejezés olyan nagyvállalatokra vonatkozik, amelyek tevékenysége szélesebb társadalmi, gazdasági vagy pénzügyi hatással bír. Ezek a vállalatok általában nagyobb méretűek és jelentős hatással vannak a gazdaságra, az állampolgárok életére, valamint a munkaerőpiacra. Ezen vállalatok működése és pénzügyi állapota közvetlenül befolyásolhatja egy ország a gazdasági stabilitását, a befektetői bizalmat és a piaci transzparenciát.

Ez a kategória tipikusan magában foglalja:

• Tőzsdei társaságokat: azon vállalatokat, amelyek részvényeivel a tőzsdén kereskednek és így a befektetők, részvényesek és más érdekelt felek számára is fontosak.
• Nagyvállalatokat: amelyeknek jelentős a mérlegfőösszegük, árbevételük vagy foglalkoztatottjaik száma, ezen keresztül pedig jelentős gazdasági hatással bírnak.
• Fontos infrastruktúrát üzemeltető vállalatokat: ilyenek például az energiaszolgáltatók, közlekedési vállalatok, illetve olyan gazdasági társaságok, amelyek alapvető szolgáltatásokat nyújtanak az egész társadalom számára.

A közérdeklődésre számot tartó vállalkozásokra gyakran szigorúbb szabályozások vonatkoznak a pénzügyi jelentéstétellel, átláthatósággal és vállalati kormányzati kötelezettségekkel kapcsolatban, hogy biztosítsák a nyilvánosság és a piaci résztvevők megfelelő tájékoztatását, és elősegítsék a pénzügyi stabilitást. 

Ezeknek a vállalkozásoknak a körét Magyarországon a számviteli törvény határozza meg, ennek megfelelően több helyen módosításra, kiegészítésre került a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény is. A fenntarthatósági jelentésről a számviteli törvény III/A. fejezete foglalkozik részletesen. 

Mit kell tenniük a cégeknek?

Az ESG törvény alapján a beszámolót évente lesz kötelező elkészíteni és nyilvánossá tenni a vállalkozás honlapján.
(Ez jelenleg 2 évre fel van függesztve annak érdekében, hogy a vállalkozások alaposan fel tudjanak készülni az újfajta adatszolgáltatásra. Ez azt jelenti, hogy ún. előaudtiálni ugyan szükséges a beszámolót, de 2 évig ezt nem kötelező közzétenni.)

Tekintettel arra, hogy a jogszabályi megfelelés a legtöbb esetben teljesen újfajta adatgyűjtést jelent a vállalatok számára, ráadásul ezt majd egy ESG tanúsítóval auditáltatni is kell, valamint a felkészülésre kb. 1000 hazai nagyvállalat esetében 2024. január elsejétől számítva 12 hónap áll csak rendelkezésre, ezért a sikeres megfelelés érdekében a vállalatoknak érdemes minél hamarabb elkezdeni a felkészülést.

Ki fogja ellenőrizni?

A hatósági jogkört a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága fogja gyakorolni, és a hatósági bírságok kiszabására 2026. január 1-jétől lesz lehetősége.

Az ESG adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a Hatóság pénzbírságot szab ki a mulasztó vállalkozásra. A pénzbírság legkisebb összege esetenként 1 millió forint, legmagasabb összege a döntéshozó szerv által jóváhagyott utolsó rendelkezésre álló pénzügyi beszámoló szerinti előző teljes éves árbevételének 10 százaléka. 

Mit kell tartalmaznia az ESG beszámolónak?

Az érintett vállalkozásoknak évente ESG beszámolót kell készíteniük az előző üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről. 

Az ESG beszámolót magyar nyelven, elektronikus formában kell elkészíteni, amelyet jogszabályban meghatározott módon a vállalkozás vagy az anyavállalat képviseletére jogosult személy köteles hitelesíteni. 

Az ESG beszámoló elkészítésébe a vállalkozás ESG tanácsadót is bevonhat.  

 A Greenpact egyedülálló módon támogatja a vállalkozásokat a fenntarthatósági jelentéstétellel kapcsolatos kihívásokban. Szakértő csapatunk segítségével a vállalkozások felkészülhetnek a fenntarthatósági jelentéstételre, megértve a törvényi előírásokat és azok értelmezését. 

Készítettünk egy videókurzust az ESG fókuszú üzleti működés alapelveiről és gyakorlatairól, amely tartalmazza mindazt az elméleti hátteret, ami alapján a fenntarthatósági stratégia és jelentés is elkészíthető.

Segítjük a vállalkozásokat a kockázati pontok azonosításában, ami alapvető lépés a hatékony vállalati stratégia kialakításához. 

Tudjuk, hogy az információ és a tudás alapvető a sikerhez, ezért különös hangsúlyt fektetünk az edukációra. Személyre szabott képzéseinkkel és műhelymunkáinkkal biztosítjuk, hogy a vállalatok vezetői és munkavállalói egyaránt megértsék a fenntarthatósági jelentéstétel fontosságát, valamint a törvényi előírásokat és a legjobb gyakorlatokat. Célunk, hogy átfogó és integrált megoldásokat nyújtsunk, amelyek segítik a vállalkozásokat a fenntarthatósági céljaik elérésében, miközben megfelelnek a szabályozási követelményeknek és javítják piaci pozíciójukat.

Van hatása az ESG törvénynek a kis- és középvállalkozásokra? 

A válasz egyszerű: Igen.

Minden vállalkozásnak alaposan tisztában kell lennie az ESG törvény tartalmával és el kell kezdeni a felkészülést. A kkv-k, mint a beszállítói lánc szerves részei különösen nagy kihívások elé nézhetnek. Ők ugyanis gyakran korlátozott pénzügyi és emberi erőforrásokkal rendelkeznek, ami szükségessé teheti az erőforrások átcsoportosítását vagy bővítését. Az adatgyűjtési folyamatok kialakítása, valamint új technológiák és rendszerek bevezetése további költségeket és vállalati folyamatok, „szokások” változását eredményezheti. 

Éppen ezért érdemes lehet iparági szakmai szövetségektől, szakmai és civil szervezetektől útmutatást kérni az erőforrások megosztása érdekében. Lényeges, hogy a vállalatok – még azok is, amelyekre jelenleg nem vonatkozik a szabályozás – mielőbb elkezdjenek foglalkozni a fenntarthatóság témakörével és a beszámoló értelmezésével. 

Akik most elmulasztják ezt, később jelentős versenyhátrányba kerülhetnek. Miért? Mert a nagyvállalatok a teljes beszállítói láncot is fel kell tüntessék a saját jelentésükben, amely csak akkor lehetséges, ha a beszállító is már kitöltötte az ESG kérdőívet.

A kkv-knak számos kihívással kell szembenézniük az ESG kérdőív követelményrendszerének való megfelelés érdekében. Az idő előrehaladtával minden kkv-nak át kell állnia egy fenntartható működési modellre és minél hamarabb kezdik el előkészíteni a szükséges folyamatokat és adatokat, annál könnyebben tudnak majd alkalmazkodni.

Az átállás több lépcsős folyamat, amely számos adatgyűjtést és -feldolgozást igényel. 

Mi a kkv-k teendője?

• Először is, alaposan tanulmányozni, értelmezni kell a törvényt és a kapcsolódó, részletező rendeleteket. Ehhez külső tanácsadók bevonását is érdemes lehet megfontolni, ami megkönnyíti a folyamatot.
  
• Következő lépésként meg kell határozniuk a kockázati pontokat, majd fel kell mérniük az adatok hiányosságait. Mivel rendkívül nagy mennyiségű adatot kell elemezni és értékelni komoly folyamatirányítási, menedzsment irányítási és erőforrásallokáció is szükséges. Ez azt jelenti, hogy rengeteg adatot kell gyűjteni, a meglévő adatokat felül kell vizsgálni és szükség esetén kiegészíteni. Ez magában foglalja az adatgyűjtési folyamatokat, a meglévő adatok ellenőrzését, valamint a rendszerek és folyamatok kiépítését vagy bevezetését az adatgyűjtésre és azok ellenőrzésére.
  
• Ezen felül, a vállalatnak képzéseket kell biztosítania mind a vezetőség, mind a munkavállalók számára, hogy mindenki megértse és elsajátítsa a fenntarthatósági jelentés követelményeinek teljesítéséhez szükséges készségeket és ismereteket.

Az átállás sikere nagymértékben múlik ezen felkészülésen és a belső folyamatok hatékony kezelésén.  

A továbbiakban is folyamatosan tájékoztatunk a felkészülés feladatairól, megoldási lehetőségekről és tapasztalatokról. 

A törvény a Magyar Közlöny 2023. december 22-i, 187. számában jelent meg.

Csabai Hajnalka és Székács Gyula - Greenpact