Az ESG beszámolót törvényi (a 2023. évi CVIII. törvény, azaz az ún. ESG törvény és részletszabályai) vagy szerződéses kötelezettségek részeként (például zöld hitel szerződés, zöld pályázat vagy beszámolóra kötelezett nagyvállalkozás értéklánc tagjaként) kell elkészítenie az érintett vállalkozásoknak.

Mit kell tartalmaznia az ESG beszámolónak?

A vállalkozó üzleti modelljének és stratégiájának rövid leírása 

• a vállalkozó üzleti modelljének és stratégiájának a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos kockázatoknak hogyan tud ellenállni, hogyan tudja ezeket kezelni; 
•  a vállalkozó fenntarthatósági kérdésekhez kapcsolódó lehetőségeit;
•  a vállalkozó 
• terveit, 
• végrehajtási intézkedéseket,
• kapcsolódó pénzügyi és beruházási terveket, amelyben részletezi, hogy az üzleti modellje és stratégiája hogyan egyeztethető össze a fenntartható gazdaságra való átállással és a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozásával (és a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére irányuló célkitűzéssel, 
• illetve részletes leírást kell adni arról, ha a vállalkozó szénnel, olajjal és gázzal kapcsolatos tevékenységeknek való kitettségéről;

• azt, hogy a vállalkozó üzleti modellje és stratégiája hogyan veszi figyelembe a vállalkozó érdekelt feleinek érdekeit és a vállalkozó működésének fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásait;
• azt, hogy hogyan hajtották végre a vállalkozó stratégiáját a fenntarthatósági kérdések tekintetében.

A vállalkozó által meghatározott fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos, határidőhöz kötött céljai

• A fenntarthatósági célok és stratégia kapcsán rövid-, közép- és hosszú távú koncepciókat kell meghatározni és az információkat is ezen időhorizonthoz kell megadni.
• Itt kell részletezni többek között, hogy 2030-ra és 2050-re milyen célértékeket tűznek ki az abszolút üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentés kapcsán, 
• ezt hogyan kívánják elérni (ismertetve az előrehaladást),
• valamint egy nyilatkozatot arról, hogy a vállalkozó környezetvédelmi tényezőkkel kapcsolatos céljai meggyőző tudományos bizonyítékokon alapulnak.

Az ügyviteli, ügyvezető szervek és felügyelő testületek fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos szerepének ismertetése

• szerepük ismertetése, valamint az említett szerep betöltéséhez szükséges szakértelmük és készségeik vagy az ilyen szakértelemhez és készségekhez való hozzáférésük (például külsős szakértők, szaktudással rendelkező munkavállalók),
• a vállalkozás fenntarthatósági politikája
• a vállalati ösztönző rendszereket bemutató információk;
• a vállalkozó által a fenntarthatósági kérdések tekintetében végrehajtott átvilágítási eljárás bemutatása;

A vállalkozás értékláncára vonatkozó mutatók

• a vállalkozó saját értékláncával – beleértve termékeit és szolgáltatásait, üzleti kapcsolatait és ellátási láncát – összefüggő főbb tényleges vagy lehetséges káros hatások, 
• az ezen hatások azonosítását és nyomon követését célzó intézkedések, valamint 
• más olyan káros hatások, amelyeket a vállalkozó az egyéb, vállalkozásokra vonatkozó, az átvilágítási eljárás lefolytatásával kapcsolatos uniós követelmények alapján köteles azonosítani;
• A fenntarthatósági jelentési kötelezettség első három évében, és abban az esetben, ha az értékláncára vonatkozóan nem áll rendelkezésre minden szükséges információ, a vállalkozónak ismertetnie kell az értékláncára vonatkozó szükséges információk megszerzése érdekében tett erőfeszítéseket, annak okait, hogy miért nem lehetett minden szükséges információt beszerezni, valamint az összes szükséges információ jövőbeli beszerzésére vonatkozó terveit.

Kockázatok és függések

• a tényleges vagy lehetséges káros hatások megelőzése, mérséklése, orvoslása vagy megszüntetése érdekében a vállalkozó által hozott intézkedések és azok eredményei;
• a vállalkozót a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatban érintő főbb kockázatok leírása, beleértve a vállalkozó említett kérdésektől való főbb függéseinek leírását, és ezen kockázatok vállalkozó általi kezelésének módját; valamint
• a közzétételek szempontjából lényeges mutatók.

Az adatgyűjtés meghatározása

• A vállalkozónak be kell számolnia az üzleti jelentésben szereplő információk azonosítása érdekében végzett tevékenységéről – hogyan történt az adatgyűjtés.
• A fenntarthatósági jelentésben szereplő információknak adott esetben hivatkozásokat kell tartalmazniuk az üzleti jelentésben összhangban szereplő egyéb információkra és az éves beszámolóban közölt összegekre, és további magyarázatokkal kell szolgálniuk azokkal kapcsolatban.
• A fenntarthatósági jelentésből kihagyhatók azon aktuális fejleményekre vagy tárgyalás alatt álló kérdésekre vonatkozó információk, amelyek közzététele a vállalkozó ügyviteli, ügyvezető szerveinek és felügyelő testületeinek megfelelő indokolást tartalmazó véleménye szerint súlyosan sértené a vállalkozó üzleti érdekét, feltéve, hogy e kihagyás nem befolyásolja a vállalkozó fejlődésének, teljesítményének és helyzetének, valamint tevékenységei hatásának helyes és elfogulatlan megértését.
• A vállalkozónak a fenntarthatósági jelentést a fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően kell elkészítenie. 

Munkavállalók tájékoztatása

A vállalkozó vezetése tájékoztatja a munkavállalók képviselőit, és megvitatja velük a munkavállalókat érintő fenntarthatósági információkat, valamint ezen információk megszerzésének és ellenőrzésének módját. A munkavállalók képviselőinek véleményét közölni kell az érintett ügyviteli, ügyvezető szervvel vagy felügyelő testülettel.

Az ESG beszámoló elkészítésébe a vállalkozás ESG tanácsadót is bevonhat. 

Az ESG beszámolót magyar nyelven, elektronikus formában kell elkészíteni, amelyet jogszabályban meghatározott módon a vállalkozás vagy az anyavállalat képviseletére jogosult személy köteles hitelesíteni. Az ESG beszámoló akkor hiteles, ha azt a vállalkozás képviseletére jogosult személy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával vagy bélyegzőjével és időbélyegzővel látta el. 

Az ESG beszámoló tartalmáról ITT tájékozódhatsz.

A beszámoló összeállítása a teljesség igénye nélkül tehát a lentebbi, átfogó feladatokat jelenti:

1. a fenntarthatósági kérdések tekintetében végrehajtott, fenntarthatósági célú átvilágítási folyamat leírását; 
2. a vállalkozás azon megállapításait, hogy azonosított-e társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatokat, illetve emberi jogokkal vagy környezettel kapcsolatos kötelezettségek megsértését, és ha igen, melyeket; 
3. a vállalkozás által a tényleges vagy lehetséges hátrányos fenntarthatósági hatások megelőzése, mérséklése vagy helyreállítása érdekében hozott intézkedéseket és azok eredményeit; 
4. annak bemutatását, hogy a vállalkozás hogyan értékeli a c) pont szerinti intézkedések hatását és eredményességét és 
5. annak bemutatását, hogy a vállalkozás milyen következtetéseket von le a jövőbeli intézkedésekre nézve. 

Az ESG beszámoló dokumentációját a keletkezésétől számított hét évig kell megőriznie a vállalkozásoknak.

Mikor érdemes elkezdeni a felkészülést? És mennyire fog fájni?

Erre a felelős válasz az, hogy már MOST tegyék meg a cégek az előkészületeket.

Miért?

Mert, 

• kell idő, mire az adatok mérésére és a jelentés összeállítására 
• emellett aki később kezdi el, sokkal nagyobb erőfeszítésébe kerül majd behozni a többieket.
  
  

Ki fogja ellenőrizni?

A hatósági jogkört a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága fogja gyakorolni, és a hatósági bírságok kiszabására 2026. január 1-jétől lesz lehetősége.

A Hatóság a honlapján minden év június 30-ig közzéteszi az előző naptári évben végzett ellenőrzési tevékenységéről készített jelentést, amely tartalmazza a Hatóság által feltárt jogsértéseket és az elrendelt intézkedéseket.

Az ESG adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a Hatóság pénzbírságot szab ki a mulasztó vállalkozásra. A pénzbírság legkisebb összege esetenként 1 millió forint, legmagasabb összege a döntéshozó szerv által jóváhagyott utolsó rendelkezésre álló pénzügyi beszámoló szerinti előző teljes éves árbevételének tíz százaléka. A Hatóság a tényállás összes körülményére figyelemmel alacsonyabb összegű bírság kiszabásáról dönthet. 

Az ellenőrzés alapja az ESG adatszolgáltatások átláthatósága, a vállalkozások kötelezettségeinek teljesítése lesz. Továbbá ők akkreditálják a Magyarországon bejegyzett ESG tanácsadókat is, valamint működtetik az ESG menedzserplatformokat.

Melyek az első lépések a fenntarthatósági átállásban?

• a mérés előkészítése és az adatok feldolgozásához szükséges rendszerek beszerzése
• a stratégia kialakítása 
• adatok összeállítása és értelmezése, és ezen adatok rendszeres ellenőrzési módszereinek kidolgozása, akár szoftvermegoldással

(Forrás: 2023. évi CVIII. törvény és 2000. C. törvény a számvitelről III/A. Fejezet)

Csabai Hajnalka és Székács Gyula - Greenpact