Kutatás ajánló

Azt hiszem, az idei nyár után aligha marad bárkiben kétely a tekintetben, hogy a magyar alföldi területekre milyen hatással van a klímaváltozás. Az, hogy a régióban ez először és legnagyobb mértékben a vízkészletekre van és lesz hatással, ma már szintén vitán felül áll.

Egy kutatást ajánlunk a figyelmetekbe a témában, A Step from Vulnerability to Resilience: Restoring the Landscape Water-Storage Capacity of the Great Hungarian Plain - An Assessment and a Proposal címmel, amelyet az ELTE kutatói, Gábor Timár, Gusztáv Jakab, Balázs Székely publikáltak.

A cikk központi témája a magyarországi Nagyalföld víztároló kapacitásának csökkenése és ennek összefüggése a 2022-es súlyos aszállyal. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a térség természetes vízmegtartó képessége jelentősen csökkent az intenzív mezőgazdasági művelés és a folyószabályozási munkák miatt, ami nagymértékben hozzájárult az aszály hatásainak súlyosbodásához.

A 2022-es aszály meteorológiai okai
A 2022-es nyár extrém szárazsága során az Alföldön átmenő hidegfrontok gyakorlatilag csapadék nélkül vonultak át. A talaj nedvességtartalma olyan alacsony volt, hogy a felszín közeli légrétegek páratartalma nem volt elegendő ahhoz, hogy helyi záporok és zivatarok kialakuljanak. A szerzők kiemelik, hogy a talaj sokkal kevesebb vizet képes tárolni, mint a természetes állapotban, ami drasztikusan csökkentette az evapotranszspiráció mértékét, azaz egy adott termőhelyi (ökológiai) egység vízfogyasztását, amely magában foglalja a felszíni párolgást, az evaporációt, valamint a vegetáció által felhasznált és kibocsátott transzspirációs víz együttes mennyiségét.

A folyószabályozás és talajművelés hatása
Az Alföld története során jelentős földhasználati változásokon ment keresztül. A folyószabályozási munkálatok előtt a terület nagy része vízzel borított volt, amit később lecsapoltak és mezőgazdasági célokra használtak fel. A talaj szerkezete az intenzív mezőgazdasági művelés következtében jelentősen romlott és a víztároló képessége csökkent.

A javasolt megoldás
A szerzők javaslata szerint a térség körülbelül egyötödét vissza kellene állítani az eredeti földhasználati állapotába és a rossz talajszerkezetet át kellene alakítani, hogy javuljon a beszivárgás és a talaj víztároló kapacitása​.

A cikk két fázisú stratégiát javasol a táj vízmegtartó képességének növelésére:

1. A talaj vízmegtartó kapacitásának növelése.
2. A felesleges víz felhasználása a növényzet párologtatásával, hogy a nyári zivatarok kialakulásához elegendő nedvesség kerüljön a légrétegekbe.

A szerzők szerint a táj rekonstrukciója során fontos lenne, hogy mozaikszerűen állítsák helyre a vízmegtartó területeket, különösen az alacsonyan fekvő részeken. Ezzel hozzájárulnának a helyi vízkörforgás fenntartásához és a nyári csapadékhullás elősegítéséhez.

A talaj víztartó képességének helyreállítása
A cikk bemutatja, hogy a talaj víztároló képességének csökkenése hogyan befolyásolta az aszály hatásait. Az intenzív mezőgazdasági művelés miatt a talaj felszíni rétegei tömörödnek, ami csökkenti a beszivárgást és a talajban tárolt víz mennyiségét. Javasolt megoldásként olyan növények telepítését említik (pl. olajretek), amelyek képesek áttörni a talajban kialakult tömör réteget.

A 2022-es aszály következményei
A 2022-es évben a csapadékhiány miatt a kukoricatermés közel 100%-a elpusztult az Alföld alacsonyan fekvő területein. [És sajnos a 2024-es évben is számíthatunk ugyanerre.] A cikk részletesen tárgyalja a helyi csapadékképződés elmaradásának okait és kiemeli a helyi párolgás szerepét az esőzések kiváltásában. A talaj kiszáradása miatt a zivatarok nem alakulnak ki, ami tovább súlyosbítja az aszályt.

Az angol nyelvű kutatási publikációt az alábbi linken érheted el: https://www.mdpi.com/2073-445X/13/2/146

Csabai Hajnalka - Greenpact