2024 januárjától az európai fenntarthatósági jelentéstételi szabványok (ESRS) határozzák meg a fenntarthatósági jelentéstétel kereteit az EU-ban, így Magyarországon is. Ez a változás a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD) révén következik be, amelynek célja a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) jelentéstétel egységesítése és átláthatóságának fokozása az egész Európai Unióban.

Mi a célja az ESRS keretrendszernek?

Az ESRS keretrendszer célja, hogy átlátható, pontos és összehasonlítható képet nyújtson a vállalatok ESG hatásáról, kockázatairól és lehetőségeiről. Ez nem pusztán szabályozási követelmény, hanem elmozdulás afelé, hogy a fenntarthatóság, a fenntartható vállalati gyakorlatok az üzleti jelentéstétel központi elemévé váljanak.

Az ESRS konkrétan meghatározza azokat az információkat, amelyeket egy vállalkozásnak közzé kell tennie a környezeti, társadalmi és irányítási fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos lényeges hatásairól, a vállalkozás fejlődéséről és teljesítményéről, valamint a kockázatairól és lehetőségeiről.

Mit kell tudnod az ESRS-ről?

A CSRD szerinti ESRS-jelentésre való áttérés egyszerre jelent kihívást és lehetőséget a vállalatok számára. Az ESRS-követelmények megértéséhez és végrehajtásához való proaktív hozzáállással a vállalatok biztosíthatják a megfelelést, megerősíthetik fenntarthatósági gyakorlatukat, növelhetik vállalati átláthatóságukat és pozitívan hozzájárulhatnak a globális fenntarthatósági célok megvalósításához.

Az ESRS szerinti sikeres jelentéstételhez a vállalatoknak korán fel kell készülniük és fenntarthatósági stratégiát kell alkotniuk.

Ennek a folyamatnak a része:

• az ESRS átfogó megismerése,
• a meglévő adatok hiányosságainak azonosítása,
• és jelentéstételi folyamatok hiányosságainak azonosítása,
• a megfelelő jelentéstételhez szükséges információk és munkafolyamatok meghatározásának megtervezése, valamint
• a vállalkozás fenntarthatósági stratégiájának kidolgozása.

A korai és hatékony tervezés kulcsfontosságú a vállalatok számára, hogy megfeleljenek az ESRS szigorú követelményeinek és kihasználják ezt a lehetőséget a szabályozási követelményeknek való megfelelés és a fenntarthatóság terén való vezető szerepvállalás demonstrálása érdekében.

Melyek az európai fenntarthatósági jelentéstételi standardok (ESRS)?

Az ESRS-t az Európai Pénzügyi Tanácsadó Csoport (EFRAG) dolgozta ki és az Európai Bizottság 2023. július 31-én fogadta el. Az ESRS kidolgozása két elemre épül:

1. Összhang a meglévő beszámolási ajánlásokkal és standardokkal

Az ESRS és más nemzetközi szabványok közötti magas szintű átjárhatóság biztosítása érdekében az ESRS jelentési követelményei összhangban vannak az éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi közzétételek munkacsoportjának (TCFD) ajánlásaival és a Globális jelentési kezdeményezés (GRI) szabványával.

2. Összehangolás az EU jogi kereteivel

Annak érdekében, hogy az EU-ban egységes jelentéstételi környezet jöjjön létre, amely támogatja az EU Zöld Új Megállapodás és a Fenntartható Pénzügyi Keretrendszer céljait, az ESRS jelentéstételi területei összhangban vannak más uniós keretrendszerekkel és jogszabályokkal, például az EU Taxonómiával és a Fenntartható Pénzügyi Közzétételi Rendelettel (SFDR).

ESRS és GRI - különbségek és hasonlóságok

A legjelentősebb különbség a lényegességi elemzésben rejlik, amely az ESRS szerint kettős lényegességen (hatás és pénzügyi) alapul. A vállalatoknak a lehetőségek és kockázatok azonosítása érdekében a fenntarthatósági kérdéseket pénzügyi szempontból is értékelniük kell.

A hatás lényegessége az ESRS szerint lényegében megfelel a GRI lényegességének. Egy fenntarthatósági szempont tehát akkor lényeges a hatása szempontjából, ha a hatás rövid, közép- vagy hosszú távon tényleges vagy potenciális, pozitív vagy negatív hatással van az emberekre vagy a környezetre.

Az ESRS szerint most a pénzügyi lényegesség is hozzáadódik. Erre akkor kerül sor, ha a fenntarthatósági szempontok olyan kockázatokat vagy lehetőségeket rejtenek magukban, amelyek rövid, közép- vagy hosszú távon befolyásolhatják a vállalat pénzügyi helyzetét, pénzügyi teljesítményét, pénzáramlását, pénzügyi forrásokhoz való hozzáférését vagy tőkeköltségeit.

A lényegességi elemzés kiterjesztése mellett az ESRS magasabb követelményeket támaszt a lényegességi megközelítés, valamint az azonosításhoz és értékeléshez használt eljárások leírására vonatkozóan.

Az ún. GRI-ESRS interoperabilitási index azt mutatja, hogy a GRI közzétételeinek többsége esetében az ESRS-ben megfelelő hasonlóságok azonosíthatók. Néha a GRI követelményei meghaladják az ESRS követelményeit. Ugyanakkor világossá válik, hogy az ESRS számos területen több adatpontot és részletesebb információt követel meg. Ez különösen nyilvánvaló az ESRS E1 - Éghajlatváltozás és S1 - Saját alkalmazottak esetében.

Átjárható az LkSG és az ESRS?

A rövid válaszunk erre: sajnos nem.

Több olyan vállalkozással dolgozunk mi is, akik a évek óta partnerei német nagyvállalatoknak, akik a 2023-ban hatályba lépett német ellátási láncról szóló törvény (Lieferkettensorgfaltspflichtengesetz, röviden: LkSG) alapján működnek. Ennek megfelelően így ezt kérték beszállítói partnereiktől is szerződéseikben. Ugyan jelentős átfedések vannak a német ellátási láncok átvilágításáról szóló törvény ("LkSG") és a CSRD-n alapuló ESRS között, hiszen mindkét kezdeményezés célja az emberi jogok előmozdítása és ennek felelőssége a vállalatokra nézve, különös tekintettel az ellátási láncaikra.

A német törvény a felelősséget a közvetlen beszállítókra korlátozza; a vállalatoknak biztosítaniuk kell, hogy közvetlen beszállítóik megfeleljenek az LkSG előírásainak. Ami a közvetett beszállítókat illeti, a vállalatok az LkSG értelmében csak akkor kötelesek cselekedni, ha tudomást szereznek arról, hogy az emberi jogok megsértése történhetett. A CSRD szerint viszont a vállalatok felelősek a megfelelés biztosításáért mind a közvetlen beszállítóik, mind az ellátási láncukban lévő közvetett beszállítóik esetében, amennyiben az üzleti kapcsolat tartós.

A legfontosabb tanulság az, hogy

• a CSRD sokkal több vállalatra vonatkozik, mint amennyire jelenleg az LkSG vonatkozik, és
• a CSRD az értékláncban lejjebb határozza meg a felelősséget, mint az LkSG.
  Az utóbbinak való megfelelés nem garantálja az előbbinek való megfelelést.

A munkánk során több alkalommal felmerült már ez a kérdéskör, így mi alaposan körbejárva a problémát azt javasoljuk, hogy a beszállítói lánc vállalkozásai mindenképpen az ESRS-alapú beszámolásokra építse ki (vagy módosítsa) a jelenlegi működését, stratégiáját és folyamatait, még akkor is, ha az idén még nem ezt kérik tőlük, ugyanis mivel az ESRS sokkal kiterjedtebb és részletesebb, így várhatóan minden, az eddig LkSG alapján jelentő vállalkozás is át fog térni az ESRS-re.

Az ESRS és a kettős lényegességi elemzés

Az ESRS a "kettős lényegesség" szemléletét követi, ami azt jelenti, hogy a szabványok arra kötelezik a vállalatokat, hogy számoljanak be

• a Klímaváltozás a vállalkozás pénzügyi mutatóira gyakorolt hatásairól, valamint
• a vállalkozás környezetre és társadalomra gyakorolt hatásairól.

A kettős lényegességi értékelés segít meghatározni, hogy mely fenntarthatósági témák és ESRS-ek a legfontosabbak (lényegesek) egy szervezet és annak érdekelt felei számára.

Egy fenntarthatósági téma akkor felel meg a kettős lényegesség kritériumainak, ha hatás szempontjából és/vagy pénzügyi szempontból lényeges:

• A pénzügyi lényegesség azt vizsgálja, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják a vállalkozást ("külső nézőpont")
• A hatás lényegessége azt jelenti, hogy a vállalkozás tevékenységei hogyan hatnak a társadalomra és a környezetre ("belülről kifelé" perspektíva).

Az ESRS alapvetően két fő kategóriára oszlik:

1. Kötelező, átfogó szabványok

Ebbe a csoportba két szabvány tartozik:

• Az ESRS 1 tisztázza a CSRD-megfelelés alapvető követelményeit, biztosítva, hogy a vállalkozások igazodjanak a fenntartható jelentéstétel alapvető szabványaihoz.
• Az ESRS 2 ezt az általános közzétételi követelmények részletezésével bővíti ki, amelyek a fenntarthatóság konkrét tárgyától függetlenül általánosan alkalmazandók.

Ez a szabvány (ESRS 2) három kulcsfontosságú területre tér ki:

1. Irányítás: Annak felvázolása, hogy a fenntarthatóság hogyan épül be a vállalatirányítási keretbe.
2. Stratégia: A fenntarthatóság szerepének tisztázása a vállalat hosszú távú tervezési és döntéshozatali folyamataiban.
3. Hatás-, kockázat- és lehetőségkezelés: A vállalatok számára vállalásokat, egyfajta tervezetet kell adniuk arról, hogyan kezelik a fenntarthatósággal kapcsolatos hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket és hogyan reagálnak azokra, valamint arról, hogy ezek a tényezők hogyan illeszkednek az általános kockázatkezelési folyamataikba.

Ezek a több területet átfogó standardok iránytűként szolgálnak a vállalkozásoknak arra, hogyan strukturálják a közzétételt az egyértelműség, a relevancia és a következetesség biztosítása érdekében.

2. Tematikus standardok

Az alapvető követelményeken túl az ESRS 10 db, nem kötelező tematikus standardot kínál. Ezek olyan speciális keretrendszerek, amelyek a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) témák sajátosságait járják körül. Bár nem kötelezőek, ezek a tematikus szabványok kulcsfontosságúak a vállalkozások számára, hogy átfogóan bemutassák fenntarthatósági gyakorlatukat és hatásaikat az egyes ESG-területeken.

Ezek a témák az alábbiak:

• ESRS E1 Éghajlatváltozás
• ESRS E2 Szennyezés
• ESRS E3 Víz és tengeri erőforrások
• ESRS E4 Biológiai sokféleség és ökoszisztémák
• ESRS E5 Erőforrás-felhasználás és körforgásos gazdaság
• ESRS S1 Saját munkaerő
• ESRS S2 Az értékláncban dolgozók
• ESRS S3 Érintett közösségek
• ESRS S4 Fogyasztók és végfelhasználók
• ESRS G1 Üzleti magatartás

Előkészületben: Ágazatspecifikus szabványok

Felismerve az iparágak sokszínűségét, az ESRS ágazatspecifikus szabványokkal fog fejlődni. Ezeket az Európai Bizottság várhatóan 2026 júniusáig véglegesíti és fogadja el. E szabványok célja, hogy a különböző ágazatokban rejlő egyedi fenntarthatósági szempontokkal és jelentéstételi igényekkel foglalkozzanak, biztosítva, hogy a jelentéstétel a lehető legrelevánsabb és legérthetőbb legyen. Az ESRS célja lényegében az, hogy világos és átfogó keretet biztosítson a fenntarthatósági jelentéstételhez.

Mi lehet a vállalkozások első lépése?

A Greenpact egyedülálló módon támogatja a vállalkozásokat az ESRS fenntarthatósági jelentéstétellel kapcsolatos kihívásokban. Szakértő csapatunk segítségével a vállalkozások felkészülhetnek a fenntarthatósági jelentéstételre, megértve a törvényi előírásokat és azok értelmezését.

Készítettünk egy videókurzust az ESG fókuszú üzleti működés alapelveiről és gyakorlatairól, amely tartalmazza mindazt az elméleti hátteret, ami alapján a fenntarthatósági elkészíthető.

Segítjük a vállalkozásokat a kockázati pontok azonosításában, ami alapvető lépés a hatékony vállalati stratégia kialakításához. Ezen túlmenően, szolgáltatásaink magukban foglalják az ESG jelentés összeállításának teljes folyamatát, a kezdeti adatgyűjtéstől egészen a végleges dokumentum elkészítéséig.

Tudjuk, hogy az információ és a tudás alapvető a sikerhez, ezért különös hangsúlyt fektetünk az edukációra. Személyre szabott képzéseinkkel és műhelymunkáinkkal biztosítjuk, hogy a vállalatok vezetői és munkavállalói egyaránt megértsék a fenntarthatósági jelentéstétel fontosságát, valamint a törvényi előírásokat és a legjobb gyakorlatokat. Célunk, hogy átfogó és integrált megoldásokat nyújtsunk, amelyek segítik a vállalkozásokat a fenntarthatósági céljaik elérésében, miközben megfelelnek a szabályozási követelményeknek és javítják piaci pozíciójukat.

Csabai Hajnalka -  Greenpact

Források:

https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/qanda_23_4043

https://plana.earth/policy/esrs-european-sustainability-reporting-standards

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=OJ:L_202302772

https://www.roedl.com/insights/esg-news/2024-1/sustainability-reporting-successfully-transitioning-from-gri-to-esrs

https://www.jdsupra.com/legalnews/the-eu-corporate-sustainability-2096932/