Az életciklus-elemzés (LCA) kulisszatitkai
Mar 13, 2025
A fenntarthatóság egyre nagyobb szerepet kap az üzleti világban és egyre több vállalat hirdeti termékeit „környezetbarát” vagy „karbonsemleges” megoldásként. Az ilyen állítások azonban gyakran csupán egy adott életciklus-szakaszra vagy egyetlen környezeti hatáskategóriára koncentrálnak, figyelmen kívül hagyva a termék teljes környezeti lábnyomát.
Az életciklus-elemzés (Life Cycle Assessment, LCA) egy átfogó módszertan, amely a termék vagy szolgáltatás teljes életútját vizsgálja az alapanyag-kitermeléstől a hulladékkezelésig. Az LCA lehetővé teszi a fenntarthatósági teljesítmény pontosabb értékelését, elkerülve a félrevezető vagy részleges következtetéseket.
A termékek életciklus-szakaszai
Az LCA egyik legfontosabb lépése a hatókör (scope) meghatározása, amely során kijelöljük az elemzés rendszerhatárait. Ez biztosítja, hogy az eredmények összehasonlíthatók és döntéshozatali szempontból relevánsak legyenek.
Egy tipikus termék életciklusa az alábbi főbb szakaszokból áll:
- ⛏️ Nyersanyag-kitermelés
- 🚚 Szállítás
- 🏭 Gyártás és feldolgozás
- 🚛 Szállítás a felhasználókhoz
- 🛠️ Használati fázis
- 🗑️ Hulladékkezelés
- ♻️ Újrahasznosítás
Az LCA alapja: a funkcionális egység
Az összehasonlítás alapját a funkcionális egység (functional unit, FU) adja. Ha ezt rosszul határozzuk meg, az eredmények félrevezetők lehetnek.
Példa
- Rossz funkcionális egység: 1 liter festék
- Nem veszi figyelembe a festék sűrűségét, tartósságát, összetételét, valamint a lefedendő felület méretét, típusát és az éghajlatot.
- Jó funkcionális egység: 1 m² beltéri fal fedése 10 évig, 5 mm vastagságban, egy mediterrán országban
- Ez biztosítja, hogy a különböző festéktípusok valós használati környezetben összehasonlíthatók legyenek.
Egy jól meghatározott funkcionális egység pontosan rögzíti a vizsgált termék vagy szolgáltatás funkcióját, hogy az összehasonlítás releváns és mérhető legyen. Emellett figyelembe vesz minden olyan tényezőt, amely befolyásolja a teljesítményt, például az alkalmazási módot, a tartósságot és a környezeti sajátosságokat. Ez biztosítja, hogy a különböző alternatívák összehasonlítása ne csupán az anyagmennyiségen, hanem az azonos funkció eléréséhez szükséges tényleges teljesítményen alapuljon.
Milyen hatásokat vizsgál az LCA?
Az LCA nem csupán a karbonlábnyomot elemzi, hanem számos egyéb környezeti tényezőt is figyelembe vesz. A legfontosabb hatáskategóriák közé tartoznak:
- Klímaváltozás (GWP vagy karbonlábnyom)
- Az üvegházhatású gázok (pl. CO₂, CH₄) kibocsátásával összefüggő globális felmelegedés.
- Talajsavasodás (TAP)
- Például a kén-dioxid és nitrogén-oxidok átalakulása révén a talaj pH-értéke romlik, ami károsítja a növényeket és befolyásolja az élővilágot.
- Szállópor-képződés (PMFP)
- A finom részecskék (PM₂.₅, PM₁₀) kibocsátása, amelyek légzőszervi megbetegedéseket okozhatnak városi környezetben.
- Fotokémiai oxidáció (POFP)
- A felszínközeli ózonképződés, amely irritálja a légutakat és károsítja a növényzetet.
- Humán toxicitás (HTP)
- Olyan anyagok kibocsátása, amelyek akut vagy krónikus módon ártalmasak lehetnek az emberi egészségre (pl. nehézfémek, mérgező vegyületek).
- Ökotoxicitás (FETP, TETP)
- Az édesvízi (FETP) és a talaj- (TETP) ökoszisztémák károsodását jelenti, pl. nehézfémek szivárgása a vizekbe vagy a talajba.
- Eutrofizáció (FEP)
- A vizek tápanyagtartalmának túlzott megnövekedése (pl. foszfor és nitrogén), elalgásodáshoz vezet és oxigénhiányt okozhat.
- Erőforrások kimerülése (MDP, FDP)
- Ásványi erőforrások (MDP) és fosszilis erőforrások (FDP) fogyása.
Egy új technológiai megoldás így lehet, hogy alacsonyabb karbonlábnyommal rendelkezik, de az életciklus-alapú értékelés azt is feltárhatja, ha más környezeti hatásokban (például toxicitás vagy erőforrás-kimerülés) kevésbé előnyös.
Zöldebb-e az elektromos autó?
Az LCA megmutatja!
Az elektromos járműveket gyakran fenntartható alternatívaként emlegetik – ahogyan a Tesla is állítja: „nulla károsanyag-kibocsátás.” Azonban, ha a teljes életciklust vizsgáljuk, kiderül, hogy nemcsak, hogy nem teljesen kibocsátásmentesek, hanem több környezeti hatáskategóriában is kedvezőtlenebb eredményeket mutatnak, mint a hagyományos belső égésű motorral működő járművek.
Hawkins és társai (2013) egy életciklus-elemzésben összehasonlították az elektromos járművek különböző akkumulátortípusait és energiaforrásait hasonló kategóriájú dízel- és benzines autókkal, 1 km megtételére vetítve, átlagos európai vezetési és időjárási viszonyok között.
- Karbonlábnyom (GWP):
- Az elektromos autók értéke alacsonyabb, ha az áramellátás az átlagos európai villamosenergia-mixből történik.
- Ha azonban földgázalapú az energiaforrás, az előny minimális a dízel és benzinmotoros autókhoz képest.
- Szénalapú villamosenergia esetén az elektromos autók karbonlábnyoma lényegesen magasabb.
- Egyéb környezeti hatások:
- Az elektromos járművek esetében jelentős terhelés mutatkozott a talajsavasodás (TAP), a szállópor-képződés (PMFP), a humán toxicitás (HTP), valamint az édesvízi (FETP) és talaj ökotoxicitás (TETP) terén.
- Ugyanakkor kedvezőbb eredmények születtek például a fotokémiai oxidációs potenciál (POFP) és a fosszilis erőforrás-kimerülés (FDP) szempontjából.
Fontos tudni!
Az elektromos autók „zöldebbé” válása szorosan összefügg a villamosenergia-mix tisztulásával (pl. több megújuló energiával) és az akkumulátorgyártási folyamatok javításával (pl. hatékonyabb erőforrás-felhasználás, újrahasznosítás).
Az üzenet egyszerű: ahhoz, hogy reális képet kapjunk egy technológia valódi környezeti hatásairól, életciklus-alapon kell értékelnünk azt. Így elkerülhetők a félrevezető, kizárólag „karbonsemlegességre” vagy egyetlen szempont kiemelésére építő állítások és felelősebb, megalapozottabb döntések születhetnek a fenntarthatóság jegyében.
Bérces Tamás - Greenpact
Források
- Hawkins, T. R., Singh, B., Majeau‐Bettez, G., & Strømman, A. H. (2013). Comparative environmental life cycle assessment of conventional and electric vehicles. Journal of Industrial Ecology, 17(1), 53–64.
- U.S. Department of Energy. (2022). Functional unit for life cycle assessment: Definition and guidance document.