Greenpact blog

A fenntartható fejlődés az a fejlődés, amely a jelen szükségleteit úgy elégíti ki, hogy közben nem veszélyezteti a jövő generációk képességét saját szükségleteik kielégítésére.

Az életciklus-elemzés (LCA) kulisszatitkai

greenpact környezetbarát lca életciklus életciklus elemzés Mar 13, 2025
LCA-greenpact

A fenntarthatóság egyre nagyobb szerepet kap az üzleti világban és egyre több vállalat hirdeti termékeit „környezetbarát” vagy „karbonsemleges” megoldásként. Az ilyen állítások azonban gyakran csupán egy adott életciklus-szakaszra vagy egyetlen környezeti hatáskategóriára koncentrálnak, figyelmen kívül hagyva a termék teljes környezeti lábnyomát.

Az életciklus-elemzés (Life Cycle Assessment, LCA) egy átfogó módszertan, amely a termék vagy szolgáltatás teljes életútját vizsgálja az alapanyag-kitermeléstől a hulladékkezelésig. Az LCA lehetővé teszi a fenntarthatósági teljesítmény pontosabb értékelését, elkerülve a félrevezető vagy részleges következtetéseket.

A termékek életciklus-szakaszai

Az LCA egyik legfontosabb lépése a hatókör (scope) meghatározása, amely során kijelöljük az elemzés rendszerhatárait. Ez biztosítja, hogy az eredmények összehasonlíthatók és döntéshozatali szempontból relevánsak legyenek.

Egy tipikus termék életciklusa az alábbi főbb szakaszokból áll:

  • ⛏️ Nyersanyag-kitermelés
  • 🚚 Szállítás
  • 🏭 Gyártás és feldolgozás
  • 🚛 Szállítás a felhasználókhoz
  • 🛠️ Használati fázis
  • 🗑️ Hulladékkezelés
  • ♻️ Újrahasznosítás

Az LCA alapja: a funkcionális egység

Az összehasonlítás alapját a funkcionális egység (functional unit, FU) adja. Ha ezt rosszul határozzuk meg, az eredmények félrevezetők lehetnek.

Példa

  • Rossz funkcionális egység: 1 liter festék
    • Nem veszi figyelembe a festék sűrűségét, tartósságát, összetételét, valamint a lefedendő felület méretét, típusát és az éghajlatot.
  • Jó funkcionális egység: 1 m² beltéri fal fedése 10 évig, 5 mm vastagságban, egy mediterrán országban
    • Ez biztosítja, hogy a különböző festéktípusok valós használati környezetben összehasonlíthatók legyenek. 

Egy jól meghatározott funkcionális egység pontosan rögzíti a vizsgált termék vagy szolgáltatás funkcióját, hogy az összehasonlítás releváns és mérhető legyen. Emellett figyelembe vesz minden olyan tényezőt, amely befolyásolja a teljesítményt, például az alkalmazási módot, a tartósságot és a környezeti sajátosságokat. Ez biztosítja, hogy a különböző alternatívák összehasonlítása ne csupán az anyagmennyiségen, hanem az azonos funkció eléréséhez szükséges tényleges teljesítményen alapuljon.

Milyen hatásokat vizsgál az LCA?

Az LCA nem csupán a karbonlábnyomot elemzi, hanem számos egyéb környezeti tényezőt is figyelembe vesz. A legfontosabb hatáskategóriák közé tartoznak:

  1. Klímaváltozás (GWP vagy karbonlábnyom)
    • Az üvegházhatású gázok (pl. CO₂, CH₄) kibocsátásával összefüggő globális felmelegedés.
  2. Talajsavasodás (TAP)
    • Például a kén-dioxid és nitrogén-oxidok átalakulása révén a talaj pH-értéke romlik, ami károsítja a növényeket és befolyásolja az élővilágot.
  3. Szállópor-képződés (PMFP)
    • A finom részecskék (PM₂.₅, PM₁₀) kibocsátása, amelyek légzőszervi megbetegedéseket okozhatnak városi környezetben.
  4. Fotokémiai oxidáció (POFP)
    • A felszínközeli ózonképződés, amely irritálja a légutakat és károsítja a növényzetet.
  5. Humán toxicitás (HTP)
    • Olyan anyagok kibocsátása, amelyek akut vagy krónikus módon ártalmasak lehetnek az emberi egészségre (pl. nehézfémek, mérgező vegyületek).
  6. Ökotoxicitás (FETP, TETP)
    • Az édesvízi (FETP) és a talaj- (TETP) ökoszisztémák károsodását jelenti, pl. nehézfémek szivárgása a vizekbe vagy a talajba.
  7. Eutrofizáció (FEP)
    • A vizek tápanyagtartalmának túlzott megnövekedése (pl. foszfor és nitrogén), elalgásodáshoz vezet és oxigénhiányt okozhat.
  8. Erőforrások kimerülése (MDP, FDP)
    • Ásványi erőforrások (MDP) és fosszilis erőforrások (FDP) fogyása.

Egy új technológiai megoldás így lehet, hogy alacsonyabb karbonlábnyommal rendelkezik, de az életciklus-alapú értékelés azt is feltárhatja, ha más környezeti hatásokban (például toxicitás vagy erőforrás-kimerülés) kevésbé előnyös.

Zöldebb-e az elektromos autó?
Az LCA megmutatja!

Az elektromos járműveket gyakran fenntartható alternatívaként emlegetik – ahogyan a Tesla is állítja: „nulla károsanyag-kibocsátás.” Azonban, ha a teljes életciklust vizsgáljuk, kiderül, hogy nemcsak, hogy nem teljesen kibocsátásmentesek, hanem több környezeti hatáskategóriában is kedvezőtlenebb eredményeket mutatnak, mint a hagyományos belső égésű motorral működő járművek.

Hawkins és társai (2013) egy életciklus-elemzésben összehasonlították az elektromos járművek különböző akkumulátortípusait és energiaforrásait hasonló kategóriájú dízel- és benzines autókkal, 1 km megtételére vetítve, átlagos európai vezetési és időjárási viszonyok között.

  • Karbonlábnyom (GWP):
    • Az elektromos autók értéke alacsonyabb, ha az áramellátás az átlagos európai villamosenergia-mixből történik.
    • Ha azonban földgázalapú az energiaforrás, az előny minimális a dízel és benzinmotoros autókhoz képest.
    • Szénalapú villamosenergia esetén az elektromos autók karbonlábnyoma lényegesen magasabb.
  • Egyéb környezeti hatások:
    • Az elektromos járművek esetében jelentős terhelés mutatkozott a talajsavasodás (TAP), a szállópor-képződés (PMFP), a humán toxicitás (HTP), valamint az édesvízi (FETP) és talaj ökotoxicitás (TETP) terén.
    • Ugyanakkor kedvezőbb eredmények születtek például a fotokémiai oxidációs potenciál (POFP) és a fosszilis erőforrás-kimerülés (FDP) szempontjából.

Fontos tudni!
Az elektromos autók „zöldebbé” válása szorosan összefügg a villamosenergia-mix tisztulásával (pl. több megújuló energiával) és az akkumulátorgyártási folyamatok javításával (pl. hatékonyabb erőforrás-felhasználás, újrahasznosítás).

Az üzenet egyszerű: ahhoz, hogy reális képet kapjunk egy technológia valódi környezeti hatásairól, életciklus-alapon kell értékelnünk azt. Így elkerülhetők a félrevezető, kizárólag „karbonsemlegességre” vagy egyetlen szempont kiemelésére építő állítások és felelősebb, megalapozottabb döntések születhetnek a fenntarthatóság jegyében.

Bérces Tamás - Greenpact

Források
  • Hawkins, T. R., Singh, B., Majeau‐Bettez, G., & Strømman, A. H. (2013). Comparative environmental life cycle assessment of conventional and electric vehicles. Journal of Industrial Ecology, 17(1), 53–64.
  • U.S. Department of Energy. (2022). Functional unit for life cycle assessment: Definition and guidance document.

 

 

GREENPACT HÍRLEVÉL

Értesülnél a legfontosabb hírekről és legújabb képzéseinkről?

Iratkozz fel hírlevelünk, hogy le ne maradj a legfontosabb történésekről!

Sosem spamelünk, velünk biztonságban vagy!