A fenntarthatóság, mint vállalati érték és célkitűzés, napjaink üzleti világának egyik legfontosabb elemévé vált. A vállalatok számára nem csupán környezeti és társadalmi felelősségvállalásról van szó, hanem egy olyan stratégiai megközelítésről is, amely hosszú távú sikerük záloga. A következőkben bemutatjuk, hogyan integrálható a fenntarthatóság a vállalati stratégiákba és működésbe, összefoglalva az e téren folytatott legújabb kutatásokat és bevált gyakorlatokat.

A vállalati fenntarthatóság alapelvei

A vállalati fenntarthatóság meghatározása túlmutat az egyszerű környezetvédelmi intézkedéseken, magába foglalva a gazdasági, természeti és társadalmi tőke egyensúlyának fenntartását. Dyllick és Hockerts (2002) által azonosított hat kritérium – ökohatékonyság, szociohatékonyság, ökohatásosság, szociohatásosság, elégségesség és ökológiai egyenlőség – a vállalatok számára egyértelmű útmutatást nyújt a fenntarthatósági törekvések kialakításához. Ezek a kritériumok nem csupán a környezeti hatás minimalizálására összpontosítanak, hanem a társadalmi jólét és a gazdasági stabilitás előmozdítására is. A vállalatoknak ezért integrált megközelítést kell alkalmazniuk, amely magában foglalja a környezeti fenntarthatóság, a társadalmi igazságosság és a gazdasági életképesség harmonikus egyensúlyát.

A fenntarthatóság integrálása a stratégiai menedzsmentbe

Engert, Rauter és Baumgartner (2016) kutatása kiemeli, hogy a vállalati fenntarthatóság sikeres beépítése a stratégiai menedzsmentbe elengedhetetlen a hosszú távú üzleti siker szempontjából. A szerzők által kifejlesztett keretrendszer rávilágít arra, hogy a vállalati fenntarthatóság nem egy elszigetelt kezdeményezés, hanem a vállalati stratégia szerves részét kell képeznie. Az integráció megközelítése magában foglalja a vállalati kultúra, a belső és külső érdekelt felek elkötelezettségének növelését, valamint a fenntarthatósági célok és a vállalati stratégiai célkitűzések összehangolását. A fenntarthatóság stratégiai szinten való kezelése lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy proaktívan azonosítsák és kezeljék azokat a környezeti és társadalmi kihívásokat, amelyek befolyásolhatják üzleti tevékenységüket.

Fenntarthatósági menedzsment eszközök alkalmazása

Windolph, Schaltegger és Herzig (2014) kutatása szerint a fenntarthatósági menedzsment eszközök alkalmazása kulcsfontosságú a vállalati fenntarthatósági stratégiák sikeres végrehajtásához. Az eszközök széles skálája, beleértve a környezeti menedzsment rendszereket, a fenntarthatósági jelentéstételt és a társadalmi felelősségvállalási programokat, lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy pontosan mérjék és kommunikálják fenntarthatósági teljesítményüket. Az intézményi tényezők, mint például a fenntarthatósági szabványok és hálózatok, valamint a fenntarthatósági eszközök iránti tudatosság, jelentős hatással vannak ezeknek az eszközöknek az alkalmazására. A vállalatoknak ezért aktívan részt kell venniük a fenntarthatósági gyakorlatok fejlesztésében és megosztásában, hogy növeljék tudatosságukat és alkalmazásuk hatékonyságát.

A vállalati fenntarthatóság menedzsmentje és teljesítménye

Lăzăroiu et al. (2020) kutatása a vállalati fenntarthatóság menedzsmentjének és teljesítményének összefüggésére koncentrál. A szerzők által végzett szisztematikus irodalmi áttekintés rámutat arra, hogy a fenntarthatósági menedzsment gyakorlatok és a vállalati teljesítmény között szoros kapcsolat áll fenn. A fenntarthatósági kezdeményezések, mint például a környezettudatos termékfejlesztés, az erőforrás-hatékonyság javítása és a társadalmi felelősségvállalás, hozzájárulnak a vállalati hírnév javításához, az ügyféllojalitás növeléséhez és végül a pénzügyi teljesítmény javulásához.

A fenntarthatósági kommunikáció szerepe

A vállalati fenntarthatósági erőfeszítések kommunikációja kritikus eleme a fenntarthatósági stratégiának. Signitzer és Prexl (2007) hangsúlyozzák, hogy a fenntarthatósági kommunikáció nem csak arról szól, hogy a vállalatok beszámoljanak környezeti és társadalmi teljesítményükről, hanem arról is, hogy párbeszédet alakítsanak ki érdekelt feleikkel. A nyílt és átlátható kommunikáció elősegíti a bizalom építését és lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy bemutassák elkötelezettségüket a fenntarthatósági célok iránt. A sikeres fenntarthatósági kommunikáció kulcsa a releváns, pontos és időszerű információk megosztása, amely tükrözi a vállalat fenntarthatósági eredményeit és céljait.

Dyllick, T., & Hockerts, K. (2002). Beyond the business case for corporate sustainability. Business Strategy and The Environment, 11, 130-141. Elérhető:  https://consensus.app/papers/beyond-business-case-sustainability-dyllick/d63637bbdaca56feb50663cd0307fb60

Engert, S., Rauter, R., & Baumgartner, R. (2016). Exploring the integration of corporate sustainability into strategic management: a literature review. Journal of Cleaner Production, 112, 2833-2850. Elérhető:  https://consensus.app/papers/exploring-integration-sustainability-management-engert/1c187aff28e95d4499d82c74b2bbfab2

Windolph, S. E., Schaltegger, S., & Herzig, C. (2014). Implementing corporate sustainability. Sustainability Accounting, Management and Policy Journal, 5, 378-404. Elérhető:  https://consensus.app/papers/implementing-sustainability-windolph/f1941326f8e35aa7bf00852ac47a10d1

Lăzăroiu, G., Ionescu, L., Andronie, M., & Dijmărescu, I. (2020). Sustainability Management and Performance in the Urban Corporate Economy: A Systematic Literature Review. Sustainability. Elérhető: https://consensus.app/papers/sustainability-management-performance-urban-corporate-lăzăroiu/71b00ae586b351a8949e5e6574b25e4c

Signitzer, B., & Prexl, A. (2007). Corporate Sustainability Communications: Aspects of Theory and Professionalization. Journal of Public Relations Research, 20, 1-19. Elérhető:  https://consensus.app/papers/sustainability-communications-aspects-theory-signitzer/26705a3fa1fa5629b38bdfad9e633a51

Székács Gyula - Greenpact