A szénlábnyom (karbonlábnyom) az egyik legfontosabb mérőszám a klímaváltozás elleni küzdelemben, mivel segít számszerűsíteni a kibocsátásokat és összehasonlítani a különböző tevékenységek környezeti hatását. Az egyének, vállalatok és kormányok egyre inkább törekednek annak csökkentésére, különböző stratégiákat alkalmazva.

Ebben a cikkben bemutatjuk a szénlábnyom típusait, szerepét, valamint egy példát is hozunk arra, hogyan ne használd! 

CO₂: Életfeltétel és klímakockázat

A CO₂ a levegő természetes összetevője, amely az atmoszféra 0,04%-át alkotja és alapvető szerepet játszik az élet fenntartásában. A növények a fotoszintézis során felhasználják, oxigént termelve, így hozzájárulva az ökoszisztémák egyensúlyához és a Föld klímájának szabályozásához.

Bár a CO₂ elengedhetetlen a természetes folyamatokhoz, túlzott mennyisége felborítja az éghajlati egyensúlyt. Az emberi tevékenységek, például a fosszilis tüzelőanyagok égetése és az erdőirtás, jelentősen növelik a légköri CO₂-koncentrációt. Üvegházhatású gázként a CO₂ csapdába ejti a Napból érkező hősugárzást, megakadályozva annak teljes visszaverődését az űrbe. A túlzott CO₂-felhalmozódás miatt pedig több hő marad a légkörben, ami globális felmelegedéshez vezet.

Mi a szénlábnyom?

A szénlábnyom az emberi tevékenységek által kibocsátott teljes üvegházhatású gázok (ÜHG) mennyiségét méri. Mivel az ÜHG-k különböző mértékben járulnak hozzá a globális felmelegedéshez, az értéket szén-dioxid-egyenértékben (CO₂e) adjuk meg, hogy az eltérő hatású gázok összehasonlíthatók legyenek. Például 1 kg metán 25 kg CO₂e-nek felel meg, mivel 25x nagyobb üvegház hatása van a szén-dioxidnál. A szénlábnyom mérése segít meghatározni, hogy egy termék, vállalat vagy egyén milyen mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz. Előnye, hogy számszerűsítve könnyen összehasonlíthatóvá teszi a különböző kibocsátási forrásokat.

A szénlábnyom típusai

A. Termék szénlábnyoma (PCF)

A PCF azt mutatja meg, hogy egy adott termék életciklusa során mennyi üvegházhatású gáz kerül a légkörbe. Ez magában foglalja a nyersanyag-kitermelést, gyártást, szállítást, használatot és újrahasznosítást. Az értékelés olyan nemzetközi szabványok alapján történik, mint az ISO 14067, PAS 2050 és a GHG Protocol*.

Példa: Egy autó szénlábnyoma a gyártásától kezdve a használatán át egészen az életciklusa végéig keletkező kibocsátásokat tartalmazza.

*Magyarázatok
ISO 14067: Az ISO 14067 egy nemzetközi szabvány, amely meghatározza a vállalatok számára a termékeik szénlábnyomának minősítéséhez szükséges követelményeket. Az ISO 14067 fő célja a termék életciklusának minden egyes szakaszában keletkező üvegházhatású gázkibocsátás meghatározása.
PAS 2050: Publicly Available Specification (PAS), Nyilvánosan elérhető specifikáció (PAS) 2050 - A Brit Szabványügyi Intézet 2008-ban dolgozta ki az áruk és szolgáltatások üvegházhatású gázkibocsátásának életciklus-értékelésére vonatkozó előírást.
GHG Protocol: Greenhouse Gas Protocol - Az üvegházhatású gázok jegyzőkönyve szabványokat, útmutatást, eszközöket és képzést biztosít az üzleti és kormányzati szféra számára az éghajlat felmelegedését okozó kibocsátások méréséhez és kezeléséhez.

B. Vállalati szénlábnyom (CCF)

A CCF egy szervezet működéséből származó teljes kibocsátást méri, amelyet három fő kategóriába sorolunk:

• Scope 1: Közvetlen kibocsátások, például a gyártás vagy a vállalati járművek üzemeltetése.
• Scope 2: Közvetett kibocsátások, például a vásárolt villamos energia használata.
• Scope 3: Az ellátási láncból származó kibocsátások, például a beszállítók, a szállítás vagy az üzleti utazások hatásai.

Példa: Egy kiskereskedelmi lánc, mint a Tesco, figyelembe veszi a raktáraiban, kiszállítási hálózatában és adatközpontjaiban keletkező kibocsátásokat.

*Magyarázatok
Scope: A World Resources Institute (WRI) és a World Business Council for Sustainable Development (WBCSD) 2001-ben hozta létre az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó jelentéstételi módszertant (GHGP - Greenhouse Gas Protocol), ami a a kibocsátásmérés egyszerűsítését és az emissziócsökkentési lehetőségek azonosítását tűzte ki célul. A GHGP szerint minden kibocsátást három különböző Scope-ra bontanak, melyek közül a Scope 1 és 2 kibocsátások jelentését számos ország és szervezet előírja, míg a Scope 3 kibocsátások mérése többnyire önkéntes.

C. Személyes szénlábnyom

A személyes szénlábnyom azt mutatja meg, hogy egy egyén életmódja és napi szokásai mennyi üvegházhatású gázt termelnek. Ez magában foglalja a közlekedést, az energiafogyasztást, az étkezési szokásokat és a fogyasztási cikkek használatát.

Példa: Egy személy szénlábnyoma csökkenthető, ha autó helyett tömegközlekedést használ, vagy ha az étrendjében csökkenti a nagy kibocsátással járó élelmiszerek, például a marhahús fogyasztását.

Ha érdekel, hogy a te szénlábnyomod mekkora, itt kiszámolhatod: https://okolabnyom.kovet.hu/

A szénlábnyom problémái, avagy hogyan NE számolj!

Sok vállalat szénlábnyom-számítása félrevezető, mivel nem mindig veszi figyelembe a teljes életciklust. A Tesla rendszeresen hirdeti járműveit „zéró emissziós” autókként, ám ez az állítás nem csupán egy marketingtorzítás, hanem egyértelmű félrevezetés. Bár a Tesla modellek használat közben nem bocsátanak ki kipufogógázokat, ez nem jelenti azt, hogy valóban emissziómentesek lennének. Az akkumulátorok gyártása, a nyersanyagok kitermelése és feldolgozása, valamint a gyártási és ellátási lánc folyamatai jelentős szén-dioxid-kibocsátással járnak, amelyet a „zéró emisszió” kifejezés teljesen figyelmen kívül hagy. Az akkumulátorokhoz szükséges lítium, kobalt és nikkel kitermelése és feldolgozása rendkívül energiaigényes, ráadásul gyakran széntüzelésű áramforrásokat használnak hozzá. Ennek eredményeként már az autók gyártása során is hatalmas mennyiségű CO₂ kerül a légkörbe, amely akár évekig tartó használat után sem ellensúlyozható.

Offsetting

A karbonkibocsátás ellentételezése (offsetting) lehetőséget ad a vállalatoknak, hogy karbonkreditek vásárlásával „semlegesítsék” kibocsátásaikat. Azonban sok ilyen projekt nem jelent valódi CO₂-csökkentést, mert már egyébként is megvalósult volna. A faültetési projektek különösen problematikusak. Gyakran nem őshonos fákat ültetnek, amelyek nem alkalmazkodnak a helyi ökoszisztémához, csökkentve ezzel a biodiverzitást. Emellett a fák csak hosszú évek alatt kezdik el hatékonyan megkötni a CO₂-t, miközben a vállalatok azonnali kibocsátáscsökkentést számolnak el. Ráadásul ezek a fák elpusztulhatnak erdőtüzek, betegségek vagy fakitermelés miatt, ami végül visszajuttatja a korábban megkötött CO₂-t a légkörbe.

Mindezek miatt a karbonkibocsátás ellentételezése sok esetben csupán egy látszatmegoldás, amely nem helyettesíti az emisszió tényleges csökkentését.

Karbon fókusz

Kép forrása: Climate farmers. https://www.climatefarmers.org/blog/moving-beyond-carbon-tunnel-vision-in-nature-based-solutions/

A szénlábnyom számítása az üvegházhatású gázok kibocsátására összpontosít és gyakran ezt használják a fenntarthatóság egyedüli mérőszámaként. A szén-dioxid-kibocsátás valóban kulcsfontosságú tényező a klímaváltozás szempontjából, de önmagában nem elegendő a környezeti hatások teljes megértéséhez. 

Az elektromos autók jó példák erre. Bár alacsonyabb szénlábnyommal rendelkeznek, más környezeti hatások tekintetében kedvezőtlenebbek, például magasabb hatásuk van az emberi toxicitás, az édesvízi ökoszisztémák károsodása, valamint a fém- és ásványianyag-készletek kimerülése terén. A teljes kép megértéséhez átfogóbb megközelítésre van szükség, amelyet az életciklus-elemzés (LCA) tesz lehetővé. Az LCA-ről a következő cikkben lesz szó.

Források:

• Hawkins, T. R., Singh, B., Majeau‐Bettez, G., & Strømman, A. H. (2013). Comparative environmental life cycle assessment of conventional and electric vehicles. Journal of industrial ecology, 17(1), 53-64.
  
• https://www.climatefarmers.org/blog/moving-beyond-carbon-tunnel-vision-in-nature-based-solutions/

Bérces Tamás - Greenpact