Avagy hogyan döntenek a befektetők és a fogyasztók

A fenntarthatóság üzleti paradigmája az utóbbi évtizedekben jelentős átalakuláson ment keresztül, amely nemcsak a vállalatok működését, hanem a befektetők és fogyasztók tudatosságát is alapvetően befolyásolta. A fenntarthatóság iránti növekvő igény a globális kihívások, mint például a klímaváltozás, a természeti erőforrások kimerülése és a társadalmi egyenlőtlenségek miatt alakult ki. Ezen tényezők hatására a vállalatoknak új stratégiákat kell kidolgozniuk, amelyek figyelembe veszik a környezeti és társadalmi szempontokat is.

A fenntarthatóság üzleti paradigmájának fejlődése

A fenntarthatóság fogalma 1987-ben vált széleskörűen ismertté a Brundtland Bizottság által megfogalmazott definíció révén, amely szerint a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségeit. Azóta a fenntarthatóság nem csupán etikai kérdés, hanem üzleti szempontból is kulcsfontosságúvá vált. A vállalatok számára a fenntartható működés nem csupán kötelezettség, hanem versenyelőny is, amely hozzájárulhat a hosszú távú sikerhez.

A Porter és Van der Linde (1995) által megfogalmazott elmélet hangsúlyozza, hogy a megfelelő környezetvédelmi szabályozás innovációkhoz vezethet, amelyek csökkentik az inputok (pl. energia, alapanyag) felhasználását, ezáltal alacsonyabb költségeket és jobb termékminőséget eredményezve. A fenntarthatóságra való törekvés tehát nemcsak környezeti előnyöket biztosít, hanem gazdasági hasznot is hozhat.

Befektetők és fogyasztók tudatosságának növekedése

A befektetők és fogyasztók tudatossága az utóbbi években drámaian megnövekedett. A fenntartható befektetések (ESG – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) iránti kereslet folyamatosan nő, mivel a befektetők egyre inkább figyelembe veszik a vállalatok környezeti teljesítményét és társadalmi felelősségvállalását. A Morgan Stanley 2020-as felmérése szerint az amerikai befektetők 85%-a érdeklődik az ESG-alapú befektetések iránt.

A KPMG legfrissebb felmérése szerint pedig a fenntarthatóság és az ESG (környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási) szempontok egyre fontosabb szerepet játszanak a vállalatok működésében, mind az EU-ban, mind Magyarországon. Egyre több befektető keresi azokat a lehetőségeket, amelyek figyelembe veszik a környezeti és társadalmi szempontokat. 

A fogyasztók is egyre tudatosabbak: az Ipsos által végzett kutatás szerint 66%-uk hajlandó többet fizetni olyan termékekért, amelyek környezetbarát módon készültek. Ez a tudatosság arra ösztönzi a vállalatokat, hogy fenntarthatóbb termékeket és szolgáltatásokat kínáljanak. 

Bár a KPMG felmérésében külön nem közöltek adatokat Magyarországról, ugyanakkor az látható, hogy a magyar piacon is egyre inkább tetten érhető az ESG-re való felkészülés szükségessége. A vállalatok vezetői egyre inkább tisztában vannak azzal, hogy az ESG-vel kapcsolatos intézkedések nemcsak etikai kötelezettség, hanem üzleti előny is. A KPMG által készített elemzések alapján a magyar cégek is kezdenek alkalmazkodni a nemzetközi trendekhez és szabályozásokhoz.

Hatás a vállalati döntésekre

A fenntarthatósági szempontok integrálása a vállalati döntéshozatalba már nem csupán trend, hanem alapvető elvárás. A vállalatoknak figyelembe kell venniük nemcsak a pénzügyi teljesítményt, hanem a társadalmi és környezeti hatásokat is. Az Elkington (1997) által bevezetett "hármas alsó vonal" megközelítés hangsúlyozza, hogy a vállalatoknak gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból is felelősséget kell vállalniuk.

Egyes kutatások azt mutatják, hogy azok a vállalatok, amelyek aktívan foglalkoznak a fenntarthatósággal, versenyelőnyre tesznek szert. A McKinsey 2021-es jelentése szerint a fenntartható működésű cégek átlagosan 5-20%-kal magasabb árbevételt érnek el. Ezen kívül javulhat hírnevük és piaci pozíciójuk is.

Vezetői attitűd és a fenntarthatósági átállás

A vezetői attitűd alapvetően befolyásolja egy vállalat sikeres átállását a fenntartható fejlődésre. A fenntarthatóság nem csupán környezeti kérdés, hanem gazdasági és társadalmi dimenziókkal is bír, amelyek összefonódnak a vállalatok működésével. A vezetők szerepe kulcsfontosságú, mivel ők határozzák meg a vállalati kultúrát, a stratégiákat és az alkalmazottak motivációját. 

A vezetők attitűdje és elkötelezettsége közvetlenül befolyásolja a munkavállalók környezettudatos magatartását. A vezetőknek ugyanis fontos megérteniük a fenntarthatóság fontosságát és aktívan részt kell venniük annak megvalósításában. Ha a vezetők nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is támogatják a fenntarthatósági célokat, akkor az alkalmazottak is nagyobb valószínűséggel követik őket.

Motiváció és elköteleződés

A vezetői stílusok jelentős hatással vannak a munkavállalói motivációra. A demokratikus vezetés, amely lehetővé teszi az alkalmazottak számára, hogy véleményt nyilvánítsanak és részt vegyenek a döntéshozatalban, növeli az elköteleződést. Ezzel szemben az autokratikus stílus csökkentheti az alkalmazottak részvételét és motivációját. A nyílt kommunikáció és a visszajelzés kultúrája segíti az alkalmazottakat abban, hogy aktívan részt vegyenek a környezettudatos programokban.

Képzés és fejlesztés

A vezetők felelőssége, hogy megfelelő képzéseket biztosítsanak az alkalmazottak számára. Az oktatás segíti őket abban, hogy megértsék a fenntarthatóság jelentőségét és elsajátítsák a szükséges készségeket. A kutatások azt mutatják, hogy a folyamatos tanulás és fejlődés lehetőségei növelik az alkalmazottak elkötelezettségét.

A fenntarthatóság üzleti paradigmája folyamatosan fejlődik és egyre nagyobb hatással van a vállalati döntésekre. A befektetők és fogyasztók tudatosságának növekedése arra kényszeríti a vállalatokat, hogy integrálják a fenntarthatósági szempontokat stratégiáikba. Ahogy egyre több cég felismeri ennek fontosságát, úgy várhatóan még inkább előtérbe kerülnek azok az innovációk és gyakorlatok, amelyek hozzájárulnak egy fenntarthatóbb jövőhöz. 

Források:

1. KPMG (2024). ESG Assurance Maturity Index
2. Morgan Stanley (2020). Sustainable Signals: Asset Owners Embrace Sustainability
3. Elkington, J. (1997). Cannibals with Forks: The Triple Bottom Line of 21st Century Business
4. McKinsey & Company (2021). The ESG Premium: How the Market Is Responding to Sustainability
5. Ipsos (2021). Global Consumer Attitudes Towards Sustainability

Csabai Hajnalka - Greenpact