Példátlan mértékű globális felmelegedés

2024 fordulópontot jelentett az éghajlatváltozásban: a globális hőmérséklet a mérések kezdete óta minden korábbinál magasabbra emelkedett. Először fordult elő, hogy a Föld átlaghőmérséklete meghaladta az iparosodás előtti szintet 1,5°C-kal – ez az a kritikus küszöbérték, amelyet a párizsi klímaegyezmény célja szerint el kellene kerülni. A tudósok régóta figyelmeztetnek arra, hogy ha ezt a határt túllépjük, az időjárási szélsőségek – például hőhullámok, aszályok és heves esőzések – még gyakoribbá és intenzívebbé válnak.

A kép forrása: Copernicus Climate Change Service. (2024). Copernicus: 2024 the first year to exceed 1.5°C above pre-industrial level.

A nemzetközi klímavédelmi vállalások ellenére a 2024-es rekordszintű hőség rávilágít arra, hogy egyre nagyobb a szakadék a kitűzött célok és a tényleges eredmények között. A globális átlaghőmérséklet 15,1°C-ra emelkedett, ami 1,6°C-os növekedést jelent az iparosodás előtti időkhöz képest. 2023 közepe óta szinte minden hónap meghaladta az 1,5°C-os küszöböt, ami egyértelmű jelzés arra, hogy haladéktalanul cselekedni kell.

Egy év, ami sorra döntötte a rekordokat

2024-ben több hőmérsékleti rekord is megdőlt:

• Januártól júniusig minden hónap az adott időszak legmelegebbje volt, míg júliustól decemberig a legtöbb hónap a második legmelegebbként végzett 2023 után.
• A valaha mért legmagasabb napi átlaghőmérséklet 2024. július 22-én elérte a 17,16°C-ot.
• Szinte minden kontinensen rekordmeleget mértek, különösen az Észak-Atlanti-óceán, az Indiai-óceán és a Csendes-óceán nyugati részén.
• A tél, tavasz és nyár is új hőmérsékleti csúcsot döntött, jelentősen meghaladva a korábbi évek átlagát.

A jó hír: még van esély a cselekvésre

A 2014 és 2023 közötti tízéves átlaghőmérséklet 1,20±0,12°C-kal haladta meg az iparosodás előtti szintet, ami azt jelenti, hogy az 1,5°C-os küszöbérték még nincs tartósan túllépve. Bár 2023 és 2024 egyes évei már meghaladták ezt a határt, az időszakos ingadozások, természetes éghajlati hatások és átmeneti jelenségek – például az El Niño – mind hozzájárultak ezekhez a kilengésekhez. A hosszú távú trend azonban egyre meredekebb, és ha nem történik gyors intézkedés, a 1,5°C-os szint tartósan is túllépésre kerülhet, visszafordíthatatlan következményekkel.

Mi a helyzet Magyarországon?

A kép forrása: Központi Statisztikai Hivatal. (2022). Fenntartható fejlődés indikátorai 2022.

Miközben a globális hőmérséklet tovább emelkedik, Magyarországon is egyre érzékelhetőbbek az éghajlatváltozás hatásai. A szélsőséges időjárási események, például a hőhullámok és a hőmérsékletingadozások egyre gyakoribbá válnak. A fagyos napok száma csökken, míg a hőségnapok egyre szaporodnak, ennek kapcsán az elmúlt években több rekord is megdőlt.

Az adatok egyértelműen mutatják, hogy a szélsőséges hőmérsékleti események erősödnek, ami teljes összhangban van a globális felmelegedés trendjével.

Mi okozza a klímaváltozást?

A klímaváltozás elsődleges oka az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) egyre növekvő légköri koncentrációja, amely felerősíti a természetes üvegházhatást és gyorsítja a globális felmelegedést. A 21. század eleje óta a globális ÜHG-kibocsátás folyamatosan növekszik, főként a fosszilis tüzelőanyagok égetése, az ipar, az erdőirtás és a földhasználati változások miatt.

A kép forrása: Ritchie, H., & Roser, M. (2024). Greenhouse gas emissions. Our World in Data.

A legfrissebb adatok szerint a globális ÜHG-kibocsátás 2023-ban elérte az 53,0 Gt CO₂eq-t – ez a valaha mért legmagasabb érték. Ez 1,9%-os növekedést jelent (994 Mt CO₂eq) 2022-höz képest, ami egyértelműen jelzi, hogy a fosszilis tüzelőanyagok továbbra is uralják az energiamixet, a nemzetközi klímavédelmi célok ellenére.

Bár voltak rövid távú kibocsátáscsökkenések – például a 2008-as gazdasági válság és a 2020-as COVID-19 világjárvány idején –, a kibocsátások mindig visszaemelkedtek, tovább fűtve a globális felmelegedést.

Mit tehetünk?

A tények egyértelműek: a klímaváltozás gyorsul és a vállalatok kulcsszerepet játszanak a megfékezésében. Az éghajlatváltozás nemcsak környezetvédelmi kérdés, hanem jogi megfelelőségi, pénzügyi és reputációs kockázatokat is jelent a cégek számára. Ugyanakkor a fenntarthatóság üzleti lehetőség is lehet.
Azok a vállalkozások, amelyek mérik, jelentik és csökkentik kibocsátásukat, versenyelőnyhöz juthatnak, miközben hosszú távon megfelelnek a szabályozási követelményeknek és csökkentik ökológiai lábnyomukat.

Források:

• Copernicus Climate Change Service. (2024). Copernicus: 2024 the first year to exceed 1.5°C above pre-industrial level. LINK
• United Nations Framework Convention on Climate Change. (n.d.). The Paris Agreement. LINK
• European Commission, Joint Research Centre. (2024). EDGAR – Emissions Database for Global Atmospheric Research: Report 2024. LINK
• Ritchie, H., & Roser, M. (2024). Greenhouse gas emissions. Our World in Data. LINK
• Statista. (2024). Global CO₂ emissions from fossil fuels and industry. LINK
• Központi Statisztikai Hivatal. (2022). Fenntartható fejlődés indikátorai 2022. LINK
• World Meteorological Organization. (2024). Climate change indicators reached record levels in 2023. LINK 

Bérces Tamás - Greenpact